Gyergyóújfalu

Gyergyóújfalu címere

Gyergyóújfalu (románul Suseni): falu a mai Romániában Hargita megyében. Községközpont, Kilyénfalva, Tekerőpatak és Libántelep tartozik hozzá.
Fekvése
Gyergyószentmiklóstól 12 km-re délnyugatra a Visszafolyó-patak Marosba ömlésénél fekszik.

Nevének eredete:
Nevét onnan kaphatta, hogy Szárhegy, Szentmiklós és Alfalu után alakult ki.

Története:
A falu eredetileg a mai Katorzsa nevű határrészen feküdt, de a Maros áradásai miatt a Gál család birtokára, a község mai helyére a Visszafolyó-patak Marosba való torkollásához költözött. 1567-ben említik először Wijfalw néven. 1576-ban már virágzó plébániája volt, a Barátos nevű helyen az eredeti templom helyére épített kis templom azonban 1762-ben összedőlt. Mai Sarlós Boldogasszony temploma 1825 és 1830 között épült, tornya 1844-ben készült. Falu törvényei 1581-ben íródtak, ez a Székelyföld legrégebbi ilyen dokumentuma. 1596-ban a Gál András felkelés alkalmával felégették, a felkelt székelyek ugyanis itt próbálták megállítani Báthory Zsigmond és Apafi Miklós seregét. Az elesetteket a templom melletti Sírhalom nevű helyre temették. 1630-ban és 1658-ban a tatárok pusztították. 1707-ben az osztrákok Marosfőnél szétverték Both András kuruc seregét, mely után a falut felégették. A Vaslábra menő út mellett emlékmű hirdeti a csata emlékét. 1717-ben pestis pusztított. 1910-ben 4225 lakosából 3950 magyar, 171 német, 65 rutén, 18 szlovák. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 5613 túlnyomórészt magyar lakosa volt.

Látnivalók:
Itt van Románia legnagyobb kőbányája, ahol andezitet is bányásznak.
Területe borvízben rendkívül gazdag, borvízét „Hajnal” néven palakozzák

Honlap:
www.gyergyoujfalu.ro