Gyergyószentmiklós

Gyergyószentmiklós címere
Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) város a mai Romániában Hargita megyében. Az egykori Gyergyószék központja. Gyilkostó tartozik hozzá. Eger és Szigetszentmiklós testvérvárosa.

Fekvése:
A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. (46° 43′ 0″ N 25° 37′ 0″ E)

Nevének eredete:
Nevének első tagja a magyar gurog (= görög ige) folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, de lehet hogy Gyergyjó (= György folyó) értelme van és azelőtt folyónév volt. A névutótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta.

Története:
Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg. Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.

Látnivalók:
Gótikus templomát 1498-ban szentelték fel, 1756 és 1772 között átépítették, 1784-ben várfallal és kapubástyával erősítették meg. Tornyát 1733-ban 1756-ban és 1837-ban magasították.
Örmény katolikus temploma 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült.
Református temploma 1895 és 1899 között,ortodox temploma 1929 és 1937 között épült.
A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Az egyik a 13. században épült később barokkizálták, míg a másik az 1700-as években a pestisjárvány után.
Az iskolaépület 1783-ban lett készen.
Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között Dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
Múzeuma gazdag néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik.

Híres emberek:
Itt született 1740-ben Ákontz-Kövér István, mechitarista szerzetes, cimzetes érsek, a vlencei rendház főapátja.
Itt született 1800-ban Fogarassy Mihály erdélyi püspök.
Itt született 1809-ben Földváry Károly 48-as honvédezredes az itáliai magyar légió parancsnoka és Földvári Sándor 48-as honvédezredes.
Itt született 1881-ben Lázár István író, költő.
Itt született 1899-ben Karácsony János festőművész
Itt született 1908-ban Vákár Tibor grafikus, festőművész.
Itt született 1909-ben Balás Gábor író, műfordító, jogtörténész, a Székelykör megalapitója.
Itt született 1912-ben Salamon Ernő költő.

Testvérvárosai:
Békés, Magyarország
Cegléd, Magyarország
Eger, Magyarország
Kiskunmajsa, Magyarország
Siófok, Magyarország
Szigetszentmikós, Magyarország

Honlap:
www.gyergyoszentmiklos.lap.hu
www.gyergyoszentmiklos.hu