cimer
templom

GYERGYÓCSOMAFALVA HONLAPJA
www.csomafalva.ro
E-mail a szerkesztőnek


magyar
romana
english
deutsch
Szomszédaink

GYERGYÓSZENTMIKLÓS

Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) város a mai Romániában Hargita megyében. Az egykori Gyergyószék központja. Gyilkostó tartozik hozzá. Eger és Szigetszentmiklós testvérvárosa.

Fekvése

A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. (46° 43′ 0″ N 25° 37′ 0″ E)

Nevének eredete

Nevének első tagja a magyar gurog (= görög ige) folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, de lehet hogy Gyergyjó (= György folyó) értelme van és azelőtt folyónév volt. A névutótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta.

Története

Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg. Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.

Látnivalók

  • Gótikus templomát 1498-ban szentelték fel, 1756 és 1772 között átépítették, 1784-ben várfallal és kapubástyával erősítették meg. Tornyát 1733-ban 1756-ban és 1837-ban magasították.
  • Örmény katolikus temploma 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült.
  • Református temploma 1895 és 1899 között,ortodox temploma 1929 és 1937 között épült.
  • A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Az egyik a 13. században épült később barokkizálták, míg a másik az 1700-as években a pestisjárvány után.
  • Az iskolaépület 1783-ban lett készen.
  • Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
  • Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
  • A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között Dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
  • Múzeuma gazdag néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik.

Híres emberek

  • Itt született 1740-ben Ákontz-Kövér István, mechitarista szerzetes, cimzetes érsek, a vlencei rendház főapátja.
  • Itt született 1800-ban Fogarassy Mihály erdélyi püspök.
  • Itt született 1809-ben Földváry Károly 48-as honvédezredes az itáliai magyar légió parancsnoka és Földvári Sándor 48-as honvédezredes.
  • Itt született 1881-ben Lázár István író, költő.
  • Itt született 1899-ben Karácsony János festőművész
  • Itt született 1908-ban Vákár Tibor grafikus, festőművész.
  • Itt született 1909-ben Balás Gábor író, műfordító, jogtörténész, a Székelykör megalapitója.
  • Itt született 1912-ben Salamon Ernő költő.

Testvérvárosai

Honlap: www.gyergyoszentmiklos.lap.hu
www.gyergyoszentmiklos.hu

 

GYERGYÓALFALU

Gyergyóalfalu (románul Joseni): falu a mai Romániában Hargita megyében. Községközpont, Borzont és Bucsin-telep tartozik hozzá.

Fekvése

Gyergyószentmiklóstól 6 km-re nyugatra fekszik, Borzont tartozik hozzá.

Története

1332-ben Gyargio néven említik először. Az eredeti település a mai falutól nyugatra a Borzont-patak völgyében volt. A falu 1675 és 1678 között püspöki székhely volt, ennek emlékét a templom falában elhelyezett tábla hirdeti. Ugyancsak a templom falában látható István pap emléktáblája, aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a csíksomlyói búcsúkat, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. 1804-ben tűzvész pusztított, melyben a templom tetőzete is leégett. 1855-ben, 1858-ban és 1902-ben ismét tűzvész volt. A faluban már a 19. században Felső Népiskola működött, ma is középiskolája van. A falu az ország egyik leghidegebb pontja volt, ahol már többször mértek -30 C alatti hideget. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1996-ban 6037, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

Látnivalók

Híres emberek

Honlap: www.alfalu.3x.ro

 

GYERGYÓÚJFALU

Gyergyóújfalu (románul Suseni): falu a mai Romániában Hargita megyében. Községközpont, Kilyénfalva, Tekerőpatak és Libántelep tartozik hozzá.

Fekvése

Gyergyószentmiklóstól 12 km-re délnyugatra a Visszafolyó-patak Marosba ömlésénél fekszik.
[szerkesztés]

Nevének eredete

Nevét onnan kaphatta, hogy Szárhegy, Szentmiklós és Alfalu után alakult ki.

Története

A falu eredetileg a mai Katorzsa nevű határrészen feküdt, de a Maros áradásai miatt a Gál család birtokára, a község mai helyére a Visszafolyó-patak Marosba való torkollásához költözött. 1567-ben említik először Wijfalw néven. 1576-ban már virágzó plébániája volt, a Barátos nevű helyen az eredeti templom helyére épített kis templom azonban 1762-ben összedőlt. Mai Sarlós Boldogasszony temploma 1825 és 1830 között épült, tornya 1844-ben készült. Falu törvényei 1581-ben íródtak, ez a Székelyföld legrégebbi ilyen dokumentuma. 1596-ban a Gál András felkelés alkalmával felégették, a felkelt székelyek ugyanis itt próbálták megállítani Báthory Zsigmond és Apafi Miklós seregét. Az elesetteket a templom melletti Sírhalom nevű helyre temették. 1630-ban és 1658-ban a tatárok pusztították. 1707-ben az osztrákok Marosfőnél szétverték Both András kuruc seregét, mely után a falut felégették. A Vaslábra menő út mellett emlékmű hirdeti a csata emlékét. 1717-ben pestis pusztított. 1910-ben 4225 lakosából 3950 magyar, 171 német, 65 rutén, 18 szlovák. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 5613 túlnyomórészt magyar lakosa volt.

Látnivalók

  • Itt van Románia legnagyobb kőbányája, ahol andezitet is bányásznak.
  • Területe borvízben rendkívül gazdag, borvízét „Hajnal” néven palakozzák

Honlap: www.gyergyoujfalu.ro

 

GYERGYÓSZÁRHEGY
Szárhegy (más néven Gyergyószárhegy, románul Lăzarea): nagyközség a mai Romániában Hargita megyében. Güdüc tartozik hozzá.

Fekvése

Gyergyószentmiklóstól 5 km-re északra a Szármány-hegy déli oldalán fekszik.

Nevének eredete

Nevét valószínűleg az egykor Szár-hegynek is nevezett hegyről kapta.

Története

Területe ősidők óta lakott. A kastélytól nyugatra bronzkortól a kora középkorig lakott település nyomait tárták fel. Története a Lázár család történetével fonódik össze. A Lázár várkastély 1450 és 1532 között több szakaszban épült. A 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki. A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett. Itt töltötte gyermekévei egy részét Bethlen Gábor fejedelem. 1658. szeptember 6-án itt győzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörő tatárokat és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. 1665-ben Lázár István egy darab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett nekik. 1669-ben a Csíksomlyóból idejött Kájoni János (itt temették el 1687-ben) új épületet emeltetett, amely 1707-ben és 1748-ban leégett és csak 1752-re lett kész. 1707-ben Acton császári tábornok a várkastélyt felgyújttatta, amely után csak egy ép bástyája maradt. Ezután Lázár Ferenc állíttatta helyre. 1748-ban újra leégett, de ismét helyreállították, végül 1842-ben egy tűzvészben dőlt végleg romba. 1872. május 22-én a kolostor is újra leégett, de újjáépítették. 1910-ben 4753 lakosából 4420 magyar, 155 román és 139 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben Güdüc teleppel együtt 3625 magyar, 49 román és 48 cigány lakosa volt.

Látnivalók

  • A Lázár-várkastély helyreállítása megkezdődött. 1974-óta alkotótáborokat rendeznek benne.
  • Római katolikus temploma 1235 körül épült román stílusban, a 15. században gótikus stílusban átépítették, tornya 1488-ban épült. 1590-ben tűz pusztította, mivel a reformátusok a templomot megszerezve oltárait elégették. 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották és újjáépítették. 1930-ban bővítették és tornyát magasították.
  • A Szármány-hegyi 15. századi Szent Antal kápolnát a nagybaconi Balló család építtette újjá az 1700-as években.
  • A Szármány hegy tövében levő ferencrendi kolostor és templom 1669-1752 között épült. A rendházfőnök 1669-1674 között Kájoni János volt, kinek szobra a kolostor falában látható.

Honlap: www.lazarea.ro

 

 

GYERGYÓDITRÓ
Ditró (románul Ditrau): falu a mai Romániában Hargita megyében. Orotva tartozik hozzá.

Fekvése

Gyergyószentmiklóstól 13 km-re északnyugatra a Maros, a Ditró és a Martonka-patak törmelékkúpjain a Gyergyói-medence északi részén fekszik.

Nevének eredete

Nevének eredeti alakja a magyar Detrejó (= Detre pataka) és eredetileg víznév volt. Ennek eredete a gót drohti (= tekervényes patak) főnév.

Története

A falu a 15. században Gyergyószárhegyből vált ki. 1567-ben Giytro néven említik. 1658. augusztus 6-án a moldvaiak gyújtották fel, 1708-ban a kuruc harcok pusztították. A faluból Gergyószárhegyre menő út jobb oldalán 6-7 m magas halom alatt nyugszanak az 1716. évi tatárok elleni győztes csata hősi halottai. 1910-ben 6987 lakosából 6560 magyar és 362 román volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 6778 lakosából 6764 magyar és 14 román volt. A településen középiskola és bútorgyár is működik.

Látnivalók

  • Barokk római katolikus Szent Katalin temploma 17. századi, tornya 1653-ban épült, 1712-ben megmagasították, 1746 és 1757 között a templomot újjáépítették, egykor erődített fal vette körül.
  • Mellette a 75 m magas 1908 és 1913 között épült neogótikus nagytemplom, a Gyergyó legnagyobb kéttornyú temploma.
  • Határában kékes színárnyalatú gránitkemény kőzet fordul elő, melyet a községről ditroitnak neveztek el.

Híres emberek

Honlap: www.gyergyoditro.ro

 

GYERGYÓREMETE
Gyergyóremete (románul Remetea): falu a mai Romániában Hargita megyében. Községközpont, Eszenyő, Kicsibükk és Mártonka tartozik hozzá.

Fekvése

Gyergyószentmiklóstól 15 km-re északnyugatra a Maros mellett fekszik Ditróval és Csutakfalvával összenőve.
[szerkesztés]

Nevének eredete

Neve a hagyomány szerint onnan származik, hogy egy remete (bizonyos Kendeffy Bonifác, állítólag Martinuzzi Fráter György titkára) épített először kápolnát ide, melynek alapfalai a temetőben ma is láthatók.
[szerkesztés]

Története

Első lakói a 16. században Ditróból érkeztek ide. 1725-ben szakadt el Ditrótól és Szárhegytől önálló egyházközségként. Egykori temploma egy villámcsapás következtében leégett, helyén épült fel 1771-ben a mai templom. 1892-ben és 1898-ban a falut tűzvész, 1913-ban árvíz pusztította. 1910-ben 6207 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 6504 lakosából 6470 magyar és 34 román volt.
[szerkesztés]

Látnivalók

  • Temploma 1771-ben épült, mely végső formáját az 1900-as évek eleji átalakítás során nyerte el.
  • A falu déli részén van 1923-ban létesített borvízfürdője, mely miután a Maros elmosta 1968-óta működött újra. Mára teljesen lepusztult.

[szerkesztés]

Híres emberek

  • Itt született Bernád Imre 1848-as hős.
  • itt született 1882-ben Balás Jenő bányamérnök a magyar alumíniumipar megteremtője.
  • Itt született 1910-ben Ferenczi István fafaragóművész.
  • Itt töltötte gyermekkorát Cseres Tibor író.
  • Itt született 1883-ban Balás Elek választási kampányigazgató, ügyvéd, kormányfőtanácsos

Honlap:  www.cchr.ro/jud/villages/remete/index.html


VISSZA