Politikai szervezetek

A) NEMZETI KÖZKÉPVISELETEK

A) NEMZETI KÖZKÉPVISELETEK

1) Székely közképviselet:

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS (SZNT)

http://www.sznt.ro/
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (2011. június):
– Elnök: Izsák Balázs (Marosszék)
– Alelnökök: Benkő Emőke (Bardóc-Miklósvárszék); Borsos Géza-József (Gyergyószék); Csinta Samu, Ferencz Csaba, Tulit Attila (Sepsiszék); Bíró Zsolt, Márton Zoltán (Marosszék); Farkas Csaba, Szász Jenő (Udvarhelyszék); Veress Dávid (Csíkszék); Gazda József (Orbaiszék); Péter János (Kézdiszék).
– Jegyzők: László György (Marosszék); Nagy Pál (Udvarhelyszék); Dancs Lajos (Udvarhelyszék).
– A széki székely tanácsok elnökei: Bíró Zsolt (Marosszék); Incze Béla (Udvarhelyszék); Szabó Miklós (Bardóc-Miklósvárszék); Gazda Zoltán (Sepsiszék); Ferencz Botond (Orbaiszék); Bíró Levente (Kézdiszék); Ferencz Csaba (Csíkszék); Árus Zsolt – soros elnök (Gyergyószék).
GYERGYÓCSOMAFALVA TELEPÜLÉSI SZÉKELY TANÁCSA (CSTSZT)

A Gyergyócsomafalvi Székely Tanács összetétele (2010. október 25.):

– Állandó Bizottság: Ambrus A. Árpád – soros elnök (2010. december 29-től ügyvezető elnök: Korpos Levente); Korpos Levente – első alelnök; Székely Álmos-Szilveszter – alelnök; Borsos Géza-József – az SZNT ÁB alelnöke

– Jegyzői Testület: Csala József – jegyző; Csata Emil-Csaba – aljegyző; Szilágyi Levente – jegyző.

– Etikai és Ellenőrző Szék: Ferencz Antal plébános – a testület elnöke; Székely Levente – testületi tag; Csiki Ágota – testületi tag.

– Tagok: Antal Teréz; Baróti Ferenc; Fülöp Sándor; Huszár András; Márton László-Szilárd; Székely István; Bartalis Szilárd; Bartalis Tímea; Csala Csongor Csata Ernő; Domokos László; Jánosi-Borsos Attila; Kedves Botond; Király Boglárka; Király Szabolcs; Köllő Emil; Szilágyi Jakab.

2) Erdélyi magyar közképviselet:

ERDÉLYI MAGYAR NEMZETI TANÁCS (EMNT)

http://www.emnt.org/
EMNT CSOMAFALVI SZERVEZETE

B) POLITIKAI PÁRTOK ÉS SZERVEZETEK
1) ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG (RMDSZ)

http://rmdsz.ro/

RMDSZ CSOMAFALVI SZERVEZETE

2) MAGYAR POLGÁRI PÁRT (MPP)

http://www.polgaripart.ro/

MPP CSOMAFALVI SZERVEZETE

3) ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT (EMNP)

EMNP CSOMAFALVI SZERVEZETE

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS ÜLÉS
sznt_2011_11_19
November 19-én, Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács idei második ülése. Az összejövetelen 177 küldött volt jelen, Gyergyószéket a jogosult 25 helyett 7-en képviselték (Csomafalváról két küldött volt jelen).
Izsák Balázs SZNT elnök beszámolója végén Székelyföld Autonómia Statútum-tervezetére utalva és mintegy kimagyarázva azt, Gyergyószék állásfoglalására replikázott: “A benne megfogalmazott célok, alapfogalmak mindenki számára kötelezőek, ezekkel szembemenni a Székely Nemzeti Tanács egyetlen küldöttjének, egyetlen települési, vagy széki tanácsnak sem szabad.” Izsák ezen kijelentése az SZNT pártosodását és a helyi, széki autonómia megsértését szentesítette, ahol nincs helye a saját véleménynek, kezdeményezésnek. Gyergyószék Székely Tanácsának állásfoglalását alább közöljük a népszámlálás előtti felhívással együtt.
Az ülésen meghívottként jelen voltak és felszólaltak Gaudi-Nagy Tamás, Szávay István (JOBBIK) és Kalmár Ferenc (KDNP) magyarországi képviselők. Az ő fellépésükre fogadta el októberben az Európa Tanács az előrelépést jelentő autonómia-határozatot.
Az SZNT a következő határozatokat fogadta el: Határozat az ország közigazgatási átszervezéséről; Határozat az uniós polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéhez szükséges információkra vonatkozóan; Önkormányzati választásokra való felhívás; A polgári engedetlenség célja és alapelvei.
Végül is nem került sor arra, az Izsák Balázs által kezdeményezett napirendi pontra, melyben az elnök el szerette volna távolítani a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságából, illetve az alelnöki tisztségekből Benkő Emőkét (Bardóc-Miklósvárszék) és Borsos Gézát (Gyergyószék). Gyergyószék Székely Tanácsa, 3 nappal az SZNT ülés előtt, továbbra is Borsos Gézának szavazott bizalmat (8 szavazat) az SZNT ÁB-ba, az újonnan javasolt Árus Zsolttal szemben (4 szavazat).
Gyergyószék Székely Tanácsa többségi szavazással elfogadta a “Megszámláltattunk és kevésnek találtattunk!” című, a népszámlálással kapcsolatos állásfoglalását és, Árus Zsolt soros széki elnök mindenféle tiltakozása, gáncsoskodása, a küldöttek utólagos győzködése ellenére, és az SZNT előtti ismertetésre javasolta.
Az időkeret elhasználására hivatkozva, az SZNT ülésvezető elnöksége a küldöttekből kipréselt vitatható szavazással (nem biztos, hogy a többség ellene volt!?) egyszerűen elutasította a gyergyószéki állásfoglalás felolvasását és nem engedték meg Borsos Gézának, hogy ismertesse a gyergyószéki álláspontot.
Hát így néz ki a szabad véleménynyilvánítás és demokrácia az Izsák Balázs vezette (Székely) Nemzeti Tanácsban!
Ambrus A. Árpád

NEMZETI KÖZKÉPVISELET:

2010. NOVEMBER 4., GYERGYÓCSOMAFALVA: GYERGYÓSZÉK SZÉKELY TANÁCSÁNAK NAPIRENDI JAVASLATAI A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS 2010. NOVEMBER 19-I ÜLÉSÉRE

Nyilatkozat a székely nép önrendelkezési jogáról A székelység szabad emberek közössége, amely bizonyítottan képes volt önmagát megszervezni, saját életét önkormányzattal működtetni. Az isteni teremtés szándékával egybecsengően cselekszik, amikor hosszas történelme során és mind a mai napig, népként határozta illetve határozza meg magát, és amikor megfogalmazza önrendelkezési igényét.
A székelység rendelkezik saját nyelvvel, amely a magyar nyelv.
A székelység a világ azon kevés népének egyike, amely ősidők óta folyamatosan saját írással, a székely rovásírással rendelkezik.
A székelység önálló és kiforrott jogrenddel rendelkezik, amely a sajátos örökösödési jogtól, a közösségek életét szabályozó jogon keresztül a saját alkotmányig, a Székely Constitutio-ig terjed. Az Európa egyik első számú jogállamának nevezhető Magyar Királyságon belül is, a székelység teljesen önálló, saját jogrend szerint élt
A székely nép ősnép. Különböző dokumentumaiban a székelység ezredéve szkítának nevezi magát. A székelység ősiségét elismerte és méltányolta a legújabb kori európai magyar államot megalapító Árpád-ház dinasztia is, amely minden székely embert születésénél fogva nemesnek nyilvánított, a Magyar Királyság egész területén.
A székelység ősidők óta saját maga által folyamatosan és máig többségben lakott területtel rendelkezik. A közelmúlt évtizedeiben lezajlott erőszakos román kolonizációs kísérletek ellenére a Székelyföldön, – egy Szlovénia nagyságát megközelítő területen – több mint hatszázezer székely él, 86%-os többségben.
A székely népnek, mint nemzetközi jogalanynak joga van saját nemzetközi státusát, népfogalmát önállóan definiálni, s ehhez kapcsolódó jogképességét kinyilvánítani. Az 1977-ben elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya kimondja: ”1. Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket. 2.”Céljai elérése érdekében minden nép – a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttműködésből és nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek tiszteletben tartásával – szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől.” Az önrendelkezési jog gyakorlása a nép akaratán alapul. A román hatalom az Alkotmány 1. cikkelyére hivatkozva, miszerint Románia “egységes nemzetállam”, megtagadta a SZÉKELY NÉP területi autonómiához való jogát. Ebben a kényszerhelyzetben egyetlen lehetőséget hagyott a SZÉKELY NÉP számára a TELJES ÖNRENDELKEZÉSI JOG követelését. A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS, mint a SZÉKELY NÉP akaratából közképviselettel felruházott testület, e felhatalmazás birtokában, népével szembeni felelőssége tudatában, kötelességét teljesítve kijelenti: A SZÉKELY NÉP élni akar önrendelkezési jogával, sorsáról saját maga akar dönteni, életét ősei tudása, hagyományai szerint akarja intézni. Felhívással fordulunk a székely települések önkormányzataihoz, a politikai pártokhoz, képviseletekhez, az egyházakhoz, civil szervezetekhez, közéleti személyiségekhez, a médiához, minden székely testvérünkhöz, hogy a Székely Nemzeti Tanács Nyilatkozatában foglaltakat felvállalva, legyenek társak a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítéséért folytatott küzdelmünkben! Kelt Budapesten, 2010, november 19-én Székelyföld örök ! Isten minket úgy segítsen! Székely Nemzeti Tanács Gyergyócsomafalva, 2010-11-04

Gyergyószék Széki Tanácsa

Határozat a Székely Nemzeti Tanács történelmi folytonosságáról A Székely Nemzeti Tanács, figyelembe véve, hogy: – A Székely Nemzeti Tanácsot 1918. novemberében, Budapesten azzal a céllal hozták létre az alapítók, hogy a kor kihívásaira méltó választ adva a székely nép, a magyar nemzet és Magyarország, érdekeit megvédje. Létrehozását követően sem a megszűnését, sem a feloszlását soha nem mondta ki, – A több mint kilencven éve alakult Székely Nemzeti Tanács, olyan erkölcsi, politikai, szellemi örökséget hagyott az utókorra, amelyet ápolni és továbbadni a ma nemzedékének kötelessége, – 2003-ban, a székely falvak és városok közösségeinek akaratából létrehozott Székely Nemzeti Tanács a mai kor kihívásainak megfelelően kívánja érvényre juttatni a székely nép önrendelkezési törekvését, amelynek valóra váltása Székelyföld területi autonómiája révén a magyar nemzet egészének érdeke, és ezért nemzeti prioritásnak kell tekinteni, elhatározza 1. Kimondja a történelmi folytonosságot az 1918. novemberében, Budapesten és a 2003. október 26-án a székely falvak és városok közösségeinek akaratából Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanácsok között, 2. A Székely Nemzeti Tanács alapítása napjának, 1918. november ……., alapító tagoknak Dr.Jancsó Benedek egyetemi tanárt, Sebes Dénes és Dr. Urmánczy Nándor országgyűlési képviselőket, alapító elnöknek Dr. Ugron Gábort tekinti, az alapítás napjáról pedig, mint a székelyek ünnepéről, minden évben megemlékezik. Székely Nemzeti Tanács Budapest 2010. november 19. Gyergyócsomafalva,2010-11-04 Gyergyószék Székely Tanácsa

A székely önrendelkezési törekvések beépítése a nemzeti együttműködés rendszerébe
(Elvárások a magyar kormánnyal szemben)
Tekintettel arra, hogy:
– A szülőföldjén őshonos székely nép olyan történelmi, területi, kulturális közösség, amely a magyar nemzet része és egyben erőteljes, sajátos regionális tudattal és sajátos hagyományokkal rendelkező közössége, amely nemzeti önazonosságát és többségét kisebbségi sorba kerülve is megőrizte ősei szülőföldjén, a Székelyföldön,
– „A székely nép történelme folyamatos harc a megmaradásért és hihetetlen véráldozattal járó küzdelem a szálláshely a szabadság megtartásáért, a mindenkori központosító hatalommal és idegen hódítókkal szemben.”[1]
– A Székely Nép az elmúlt ezer esztendő során, a Magyar Királyság megalapításától kezdve mérhetetlen áldozatokat hozott a magyar haza, a magyar nemzet védelme és fenntartása érdekében.

– Joggal várja el tehát, hogy az elszakítottság állapotában, melynek nem okozója, csupán elszenvedője, a független és szabad Magyarország támogassa a fennmaradásért és szabadságának kivívásáért folytatott küzdelmében.
A fentiek alapján a SzNT, mint a székely nép önrendelkezési törekvéseinek közképviselete felkéri a mindenkori Magyar Kormányt, a magyar állam intézményeit, hogy:
Tekintse népeket megillető önrendelkezési jogot, mint a székely kérdés megoldásának elvi alapját és tegyen meg mindent érvényesítése érdekében.
Magyarország töltse be az oltalmazó (vádhatalmi) állam szerepét Székelyföld, a székely nép vonatkozásában, és épüljenek ki az ennek megfelelő szakpolitikák
Tekintse államközi együttműködés tárgyának a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítését és ennek keretében Székelyföld autonómiájának megteremtését.
Jöjjenek létre Székelyföld és a magyar állam közötti kapcsolatok tartós intézményi keretei.
felkéri a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumát, hogy a magyar állam külképviseletei révén támogassa Székelyföld, a székely autonómia törekvés megjelenítését.
– felkéri Magyarország kormányát, hogy hívja meg a Székely Nemzeti Tanácsot a Magyar Állandó Értekezletbe
Hívja meg a Székely Nemzeti Tanácsot teljes jogú tagként a Magyar Állandó Értekezletbe.
Mellékletként csatoljuk a SzNT nyilatkozatát a Székely Nép önrendelkezési jogáról.
Budapest, 2010-11-19
Székely Nemzeti Tanács
Gyergyócsomafalva, 2010-11-04
Gyergyószék Széki Tanácsa


[1] (Orbán Dezső: Székely Gesta)

Határozati javaslat
A Magyar Szent Korona előtt leteendő esküre.

Tekintettel arra, hogy:
Az Isten előtt tett eskü szent dolog! Ezt nem kell, és nem lehet sem “megerősíteni” sem pedig megismételni! Egy dologra, azonos tartalommal csak egyszer lehet esküdni!
Az esküszegés megbocsáthatatlan bűn!

Isten színe előtt tettünk esküt (Isten engem úgy segélyen!). Ezt megismételni, megerősíteni komolytalanság, már-már esküszegésnek nyilvánuló tett, bármilyen külső ünnepélyes keretben is történjen.

Gyergyószék küldöttei Isten színe előtt tett fogadalmukat őseik hite szerint megtartják.

Figyelembe véve, hogy:
Lehet újabb esküt tenni egy olyan cél érdekében, ami magába foglalja az előbbit is, de annál többre tesz ígéretet!
A Bardóc-Miklósvárszék Székely Tanácsa által javasolt esküszöveg eleget tesz ennek a kívánalomnak, anélkül, hogy sértené a már letett eskü szentségét.

A fentik alapján Gyergyószék Székely Tanácsa elhatározza:

1. Javasolja, hogy a SzNT november 19-én a Magyar Szent Korona előtt az alábbi szöveg alapján tegyenek esküt közképviseleti megbízatásuk teljesítésére:
” Én………………….a Magyar Szent Korona előtt esküszöm, hogy a magyar nemzethez tartozó Székely Népemhez mindörökké hű maradok, szabadságának visszaszerzéséért és megtartásáért mindent megteszek. Isten engem úgy segéljen! Székelyföld örök!”
2. Megbízza a széki tanács elnökét, terjessze jelen határozatot az SzNT Állandó Bizottsága és a széki tanácsok elé.

Gyergyócsomafalva, 2010-11-04
Gyergyószék Székely Tanácsa

Az őshonos európai nemzeti közösségek és Európa kulturális sokszínűségének védelmében – Tekintettel arra, hogy a népek önrendelkezési joga egyetemes emberi jog, amely minden népet megillet, és az autonómiák európai gyakorlata épp a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek számára teremti meg az önrendelkezés államon belüli intézményeit, – Figyelembe véve, hogy a soros Magyar EU Elnökség programja szerint Európa kulturális örökségének gazdagsága hozzájárul a régiók gazdasági vonzerejéhez és a fenntartható fejlődéshez, – Tekintettel arra, hogy az Európai Unió tagállamai, mindannyian tagjai az Európa Tanácsnak, amely 1811/2007 számú határozata éppen az Európai Unióban végbemenő regionalizációs folyamat alapelveire tesz ajánlásokat, az 1201/1993, és az 1334/2003 számú ajánlások pedig az autonómiát, mint a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek jogainak garanciáját jelöli meg, – Tekintettel arra, hogy az ETPKGY az 1811/2007 számú ajánlásában kimondja, hogy: „Az Európa Tanács legtöbb tagállamában olyan közösségek léteznek, amelyek erős kulturális, politikai és történelmi identitással rendelkeznek, és amelyek nem csupán régiók, de népek és társadalmak, ugyanakkor szembetűnő kollektív önazonossággal rendelkeznek attól függetlenül, hogy régióként, nemzetiségként, országként határozzák meg őket, ám nem alkották meg önálló államukat, ennek ellenére látható megkülönböztető jegyekkel rendelkeznek, amelyek politikai akaratot jeleznek az önkormányzatiság elérésére, és ezeket a helyzeteket mindig demokratikus eszközökkel kell megoldani, például választások, referendum, alkotmányos és intézményi reform, illetve új területi entitások létesítése útján, a végső döntéseket pedig kizárólag az állampolgárok bevonásával lehet meghozni, hiszen végső soron az állampolgároké a döntés joga.” – Tekintettel az Európai Parlamentnek az uniós állampolgárságra vonatkozó, 1991. november 21.-én elfogadott határozatára, amely 3. szakaszában kimondja, hogy az Unió és a tagországok bátorítják a területükön történelmileg jelenlévő etnikai és nyelvi közösségek identitásának kifejezését és együttélésük elősegítését, garanciát vállalva az állampolgárok tényleges egyenlőségének biztosítására, a sajátos helyi-, regionális-, vagy csoport önkormányzási formák szavatolására, a régiók közötti együttműködés, a határokat túllépő kooperáció elősegítésére. – Figyelembe véve a Székely Nemzeti Tanács által 2003. október 26.-án kinyilvánított igényt, hogy Székelyföldnek önálló fejlesztési régióvá kell válnia, A Székely Nemzeti Tanács fontosnak tartja, hogy a Magyar EU Elnökség idején: – kapjanak kiemelt figyelmet az EU tagállamainak az őshonos nemzeti, etnikai és nyelvi közösségek védelmére, valamint Európa kulturális sokszínűségének fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalásai, – a globalizáció káros kihatásait az Unió ellensúlyozza Európa kulturális sokszínűségének hangsúlyos védelmével a regionális demokrácia és a szubszidiaritás jegyében, – történjen határozott előrelépés azoknak az európai szabályozásoknak a kidolgozása felé, amelyek az őshonos nemzeti közösségek védelmét szolgálják, – az Unió támogassa, hogy Székelyföld, mint történelmi európai régió, kapjon képviseletet a Régiók Bizottságában, – az Unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett, kis népek védelmére, és dolgozza ki megvédésüknek európai szintű szabályait. Székely Nemzeti Tanács Budapest 2010. november 19.

—————————————————————————————-

2010. április 23. Állásfoglalás a JOBBIK EP-képviselőjének, Szegedi Csanádnak a nyilatkozatával kapcsolatosan

Mi, a március 6-i csíksomlyói fórumon résztvevő székely székek küldöttei, akik népünk jövője iránti felelősségünk tudatában fogadtuk el a székely nép önrendelkezési jogáról szóló nyilatkozatot, örömmel vettük tudomásul és üdvözöljük a JOBBIK alelnökének és EP-képviselőjének, Szegedi Csanádnak azon kijelentését, mely szerint: “A JOBBIK töretlenül harcolni fog ezután is a székelyek szabadságáért, ezt az elkötelezettségünket kívánom bizonyítani azzal is, hogy még az idén EP-irodát fogok nyitni Székelyföldön.”
A JOBBIK felelősségvállalása a magyar nemzet és a székely nép önrendelkezési ügye iránt példaértékű, ez a közös partneri kapcsolat első jelentős lépése lehet.

2010. április 23.
Eddig aláírták:
Borsos Géza-József, Székely Nemzeti Tanács, szervezési alelnök (Gyergyószék) Benkő Emőke, Székely Nemzeti Tanács, alelnök (Bardoc-Miklósvárszék) Czirják Károly, Széki Székely Tanács, soros elnök (Gyergyószék) Szabó Miklós, Széki Székely Tanács, elnök (Bardoc-Miklósvárszék) Ambrus Albert-Árpád, Széki Székely Tanács, alelnök (Gyergyószék) Krizbai Imre, Széki Székely Tanács, alelnök (Bardoc-Miklósvárszék) Csog Ignác, Széki Székely Tanács, alelnök (Bardoc-Miklósvárszék)
Péter János, Széki Székely Tanács, alelnök (Kézdiszék)
Mózes Gyula, Székelyudvarhely Székely Tanácsa, elnök (Udvarhelyszék) Waum Péter Máriusz, Székelyudvarhely Székely Tanácsa, alelnök (Udvarhelyszék) Tókos Szabolcs, Székelyudvarhely Székely Tanácsa, tag (Udvarhelyszék) Krafft-Szabó István, Székelyudvarhely Székely Tanácsa, tag (Udvarhelyszék) Takács Gizella, Székelyudvarhely Székely Tanácsa, tag (Udvarhelyszék) Szász Zoltán, Székelyudvarhely Székely Tanácsa, tag (Udvarhelyszék) Hadnagy Géza, Farkaslaka Székely Tanácsa, elnök (Udvarhelyszék) Petres Kálmán, Csíksomlyó Székely Tanácsa, elnök (Csíkszék) Farkas Frigyes, Csíksomlyó Székely Tanácsa, tag (Csíkszék) Bartalis Csaba, Csíksomlyó Székely Tanácsa, tag (Csíkszék) Péter Tivadar, Csíksomlyó Székely Tanácsa, tag (Csíkszék) Antal Imre, Csíkcsobotfalva Székely Tanácsa, elnök (Csíkszék) Czimbalmas Tivadar, Gyergyószentmiklós Székely Tanácsa, elnök (Gyergyószék)
Székely Álmos-Szilveszter, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsa, soros elnök (Gyergyószék) Korpos Levente, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsa, alelnök (Gyergyószék)
Székely István, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsa, tag (Gyergyószék)
Székely Levente, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsa, tag (Gyergyószék)
Takó István, Barót Székely Tanácsa, tag (Bardoc-Miklósvárszék) Gáspár András, Barót Székely Tanácsa, tag (Bardoc-Miklósvárszék) Benkő Árpád, Barót Székely Tanácsa, tag (Bardoc-Miklósvárszék) Molnár József, Bibarcfalva Székely Tanácsa, tag (Bardoc-Miklósvárszék) Tordai Árpád, Bibarcfalva Székely Tanácsa, tag (Bardoc-Miklósvárszék) Kovács Éva, Erdőfüle Székely Tanácsa, tag (Bardoc-Miklósvárszék)

2010. MÁRCIUS 6., CSÍKSOMLYÓ:

SZÉKELY SZÉKEK FÓRUMA

KÖZLEMÉNY

A Székely Nemzeti Tanács 2009. december 19-én, marosvásárhelyi ülésén határozott arról, hogy 2010. március 6-án Csíksomlyón tartja következő ülését, melyen napirendre tűzi a SZÉKELY NÉP ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL szóló nyilatkozattervezet et, valamint az elmaradt házszabálymódosí tó javaslatokat.
Az SZNT határozatai kötelezőek annak minden tagjára, a széki és települési tanácsokra is.
A határozatot betartva, tanácskozásra ültünk össze Csíksomlyón, ma 2010 március 6-án.
A tanácskozáson Bardóc-Miklósvá rszék, Csíkszék és Gyergyószék küldöttei, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely települési székely tanácsainak képviselői, SZNT küldöttek vettek részt, de szép számmal voltak jelen az SZNT tevékenységét, célkitűzéseit támogató szervezetek képviselői, valamint a székelység jövőjéért felelősen cselekedni óhajtó székely emberek, összesen több mint százharmincan.
Tekintettel arra, hogy az SZNT küldöttek több mint fele nem volt jelen, az ülés a széki tanácsok fórumaként folytatta munkálatait.
A fórum helyzetelemzé st végzett és határozatokat, ajánlásokat fogadott el.
1. A résztvevők egyöntetűen megállapították, hogy a Székely Nép helyzetét, az úgynevezett „székely kérdést” nem lehet kisebbségpolitikai eszközökkel megoldani. Megoldása csak a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítése által lehetséges. Ezzel kapcsolatban a testület nyilatkozatot fogadott el, melyet ezennel nyilvánosságra hozunk (mellékelve a Nyilatkozat a Székely Nép önrendelkezési jogáról).
2. Megállapítást nyert, hogy a székely nép közképviseletét, csak egy minden székely települést átfogó Székely Nemzeti Tanács láthatja el eredményesen. Ennek értelmében a testület úgy határozott, hogy a SZNT Házszabályának 22. cikkelye értelmében indítványozza a SZNT rendkívüli ülésének összehívását legkésőbb április 10-ig az alábbi napirenddel:
a. Nyilatkozat a Székely Nép önrendelkezési jogáról.
b. Határozati javaslat a SZNT szervezeti megerősítéséről és a települési tanácsok megújításáról
c. Határozati javaslatok az SZNT ÁB összetételéről, az elnöki tisztség betöltésének módjáról és az összeférhetetlensé gről
d. Javaslat a Székely Földalap létrehozásáról
3. A tanácskozás javasolja a március 12-én összeülő Székely Önkormányzati Nagygyűlésnek, hogy vegye napirendre, vitassa meg és fogadja el a SZÉKELY NÉP ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL a székelyek által elfogadott nyilatkoztot.
Csíksomlyó, 2010. március 6.
A Székely Székek Fórumának Ülésvezető Elnöksége:
Ambrus A. Árpád, Gyergyószék Székely Tanácsának soros elnöke
Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának soros elnöke
Szabó Miklós, Bardóc-Miklósvá rszék Székely Tanácsának elnöke
Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának tagja

NYILATKOZAT
A SZÉKELY NÉP ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL
(javaslat a Székely Nemzeti Tanács 2010. április 10-i küldötgyűlésére)
A SZÉKELY KÉRDÉS megoldásának alapvető eszköze a szabadság és egyenlőség elvére épülő ÖNRENDELKEZÉS, az ENSZ Közgyűlése által elfogadott kötelező jellegű alapjog.
Az 1977-ben elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya kimondja:
”1. Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.”
2.”Céljai elérése érdekében minden nép – a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttműködésből és nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek tiszteletben tartásával – szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől.”
Az önrendelkezési jog mint természetes jog minden más szabadságjognak is az alapja, melyet nemcsak számtalan ENSZ- határozat és deklaráció, hanem az Európa Tanács és az EBEÉ (EBESZ) határozatai is megerősítenek.

Az önrendelkezési jog a SZÉKELY NÉPET is megilleti. Az őshonos SZÉKELY NÉP szülőföldjén, Erdélyben, Székelyföldön évezredes történelme során sajátos jogrendet, önigazgatási rendszert és kultúrát hozott létre. Húsz évvel a kommunista diktatúra és Európa átrendeződése után a székelység másodrangú állampolgárként él Romániában, kitéve a román állam agresszív nacionalizmusá nak, az erőszakos beolvasztásnak.
A jogot az önrendelkezésre, amelyet számtalan európai nép kivívott az elmúlt húsz évben, a SZÉKELY NÉPTŐL sem szabad megtagadni. Ez a jog kötelező jellegű – ius cogens – nem csak be kell tartani, de erről a jogról le sem lehet mondani. Minden szerződés, mely megszegi ezt a jogot, semmis.
Az önrendelkezési jog a nép akaratán alapul. A SZÉKELY NÉP élni akar önrendelkezési jogával, sorsáról saját maga akar dönteni, életét ősei tudása, hagyományai szerint akarja intézni.
A román hatalom az Alkotmány 1. cikkelyére hivatkozva, miszerint Románia “egységes nemzetállam”, megtagadta a SZÉKELY NÉP területi autonómiához való jogát. Ebben a kényszerhelyzetben egyetlen lehetőséget hagyott a SZÉKELY NÉP számára a TELJES ÖNRENDELKEZÉSI JOG követelését. A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS, mint a SZÉKELY NÉP akaratából közképviselettel felruházott testület, e felhatalmazás birtokában, népe iránti felelőssége tudatában, kötelességét teljesítve követeli:
1. Románia Parlamentje hozzon törvényt általános, titkos népszavazás kiírására Székelyföld Autonómia Statútumában nevesített közigazgatási területen, abból a célból, hogy Székelyföld őshonos lakói szabadon kinyilváníthassá k akaratukat önrendelkezési joguk gyakorlásának formájáról.
2. Amennyiben a Román Parlament elutasítja fentnevezett törvény megalkotását, a Székely Nemzeti Tanács haladéktalanul szervezi meg a székely nép belső népszavazását az 1. pontban foglaltak szerint.
3. A magyar állam végre vállaljon védőhatalmi státust alkotmányos alapon a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítési folyamatában.
4. A minden magyarok kormánya képviselje a kinyilatkoztatott népakaratot az illetékes fórumokon, kiemelten az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt.
Felhívással fordulunk minden székely testvérünkhöz, a székely települések önkormányzataihoz, a politikai pártokhoz, képviseletekhez, az egyházakhoz, civil szervezetekhez, közéleti személyiségekhez, a médiához, hogy a Székely Nemzeti Tanács Nyilatkozatában foglaltakat felvállalva, legyenek társak a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítéséért folytatott küzdelmünkben!
Isten minket úgy segítsen!
Székelyföld örök!
Kelt Csíksomlyón, az Úr 2010. esztendejében, Kikelet havának 6. napján
A SZÉKELY SZÉKEK FÓRUMA
Csíkszék, Gyergyószék, Bardóc-Miklósvá rszék, Udvarhelyszék, Kézdiszék

Határozati javaslat
a Székely Nemzeti Tanács rendkívüli ülésének összehívásáról
A SZNT Házszabálya kimondja:

22. cikk
(a) A Tanács elnökének, az Állandó Bizottságnak, a tagok egyharmada írásbeli kérelmére a Székely Nemzeti Tanácsot rendkívüli ülésre össze kell hívni.
(b) A kérelemben az összehívás indokát, a javasolt időpontot és a napirendet meg kell jelölni.
(c) A tanács elnökének lehetőleg a javasolt időpontra, az összehívás indokának és a napirendnek a megjelölésével az ülést össze kell hívnia.
(d) A rendkívüli ülés a megjelölt napirendi pontokban előterjesztett határozatokat elfogadja, elutasítja, vagy az állandó bizottság, esetleg a szakbizottságok, elé utalja módosítás végett. Ez utóbbi esetben az SZNT következő ülésén ismét napirendre tűzi a módosított határozati javaslatot.
(e) A rendkívüli ülés csak az összehívásban megjelölt napirendi pontokat tárgyalhatja, és csak azokkal kapcsolatban hozhat döntést.
Indoklás: Alulírottak, betartva a SzNT december 19-én, Marosvásárhelyi ülésén hozott határozatát, eleget téve a Házszabály cikkelyében megfogalmazottaknak megjelentünk a határozatban megjelölt időpontban és helyszínen, 2010 március 6-án Csíksomlyón.
A marosvásárhelyi ülés határozatának megfelelően megvitattuk a javasolt napirendi pontokat és kialakítottuk azokkal kapcsolatos álláspontunkat.
Tekintettel arra, hogy nem teljesült a határozatképessé ghez szükséges létszám és a marosvásárhelyi határozatnak kötelesek vagyunk eleget tenni, indítványozzuk rendkívüli SzNT ülés összehívását, az alábbi napirendi pontokkal:
1. Nyilatkozat a Székely Nép önrendelkezési jogáról. (Tervezet mellékelve)
2. Határozat a SzNT szervezeti megerősítésérőlés a települési székely tanácsok megújításáról (Tervezet mellékelve)
c. Határozati javaslatok az SZNT ÁB összetételéről, az elnöki tisztség betöltésének módjáról és az összeférhetetlensé gről
d. Javaslat a Székely Földalap létrehozásáról
Időpont: A rendkívüli ülés legkésőbbi időpontjának április 10-ét jelöljük meg.
Helyszín: Helyszínnek a SzNT decemberi határozatának megfelelően Csíksomlyót nevezzük meg.
Kelt Csíksomlyón, 2010-03-06
Aláírta 54 SZNT-küldött Csíkszékről, Gyergyószékről, Bardoc-Miklósvá rszékről, Udvarhelyszékről és Kézdiszékről

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS

sznt.jpg

2003. július 7.-én Gyergyócsomafalván, a Borsos Miklós Emlékház alagsori helyiségében – mely valaha román csendőri fogdaként szolgált – önálló közképviseletként, megalakult a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, azzal a céllal, hogy Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, illetve megvalósítására létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot. Az SZNT KT első soros ügyvivője a csomafalvi Borsos Géza volt. A kezdeményező testület tagjai nyilatkozatban üdvözölték az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334/2003-as számú, Andreas Gross jelentése alapján elfogadott határozatát.

2003. október 12-én települési állampolgári gyűléseken (székely falugyűléseken) megválasztották a települési székely tanácsokat.

2003. október 13-25 között megalakultak a széki székely tanácsok.

2003. október 26-án, Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Nemzeti Tanács. Elnökei: Dr. Csapó József (2003. október 26. – 2006. október 24.); Fodor Imre (2006. november 4. – 2008. február 25.); Izsák Balázs (2008. február 25. – ). A csomafalvi Borsos Géza a megalakulástól kezdődően az SZNT alelnöke, aki Gyergyószék képviselete mellett szervezési hatásköröket is ellát.

A Székely Nemzeti Tanács honlapja:

http://www.sznt.ro

GYERGYÓCSOMAFALVA TELEPÜLÉSI SZÉKELY TANÁCSA

GYERGYÓSZÉK SZÉKELY TANÁCSA

cs_disztabla
2003. október 12-én választották meg Gyergyócsomafalva Települési Székely Tanácsát is. Elnök: Köllő Gábor, (Töltés utca) alelnök: Ambrus Albert-Árpád; titkár: Korpos Levente. Tagok: Fülöp Sándor, Baróti Ferenc, Dr. Fülöp László, Id. Szilágyi Jakab. Borsos Géza, az SZNT alapítója hivatalból lett a Települési Székely Tanács tagja.

2005. október 25-én a gyergyószentmiklósi Korona teremben alakult meg Gyergyószék Székely Tanácsa. Elnök: Árus Zsolt (Gyergyószentmiklós), alelnökök: Bardócz Ferenc (Gyergyóditró) és Török Éva (Gyergyóalfalu), titkár: György-Mózes Árpád (Gyergyószentmiklós). Időközben Török Éva alelnök és György-Mózes Árpád titkár távoztak az országból, így az egyik alelnöki tisztséget Ambrus Albert-Árpád (Gyergyócsomafalva) vette át, a titkári teendőket ideiglenesen Rokaly József (Gyergyószentmiklós), illetve Czirják Károly (Maroshévíz) látték el.

Gyergyócsomafalva települési Székely Tanácsának kezdeményezései és megvalósításai:

– 2004. tavaszán a faluvégi dísztáblák felső körívén fából kifaragva megjelent Gyergyócsomafalva neve rovásírással, valamint a Nap és Hold

– 2004. októberében a helyi önkormányzat elfogadta a népszavazás kiírását, azzal a céllal, hogy a román parlament alkosson törvényt Szekelyföld autonóm régió létrehozására. Formai hibák miatt ezt a határozattervezetet visszavonta a testület és december 16-án újabb határozatot fogadott el a 2005. január 30-i népszavazás kiírására, melynek tárgya ugyanaz volt mint októberben. A prefektus megtámadta a határozatot és így fel is függesztette.

– 2006. májusában a faluvégi dísztábla főhelyén a égszínkék-arany alapon megjelent Gyergyócsomafalva neve latin és rovás írással, valamint a település címere a Nap és Hold társaságában.

– 2006. december 17-21., Gyergyócsomafalva:

NÉPSZAVAZÁS SZÉKELYFÖLD AUTONÓMIÁJÁRÓL
A népszavazás kezdete: 2006. december 17., vasárnap, 15 óra
A népszavazás befejezése: 2006. december 21., csütörtök, 21 óra
A népszavazás módja: mozgóurnás (az utolsó két nap este 17-21 óra között a Választási Bizottság székhelyén is lehetett szavazni /azoknak, akik nem voltak otthon/)
A szavazó biztosok száma: 12
A szavazó körzetek száma: 17
A kinyomtatott és a biztosoknak kiosztott szavazólapok száma: 3740
A megmaradt és érvénytelenített szavazólapok száma: 1253
A szavazópolgárok becsült száma: 3700
A népszavazás idején Csomafalvától távol levő szavazók becsült száma: 120
A népszavazáson részt vett választópolgárok száma: 2487
A népszavazáson részt vett választópolgárok becsült aránya: 69,47 %
Az IGEN szavazatok száma: 2474
Az IGEN szavazatok aránya: 99,48 %
A NEM szavazatok száma: 5
A NEM szavazatok aránya: 0,2 %
Érvénytelen szavazatok: 8
Érvénytelen szavazatok aránya: 0,32 %
A Szavazóbizottság tagjai:
Ambrus Albert-Árpád – elnök (aláírás saját kezűleg)
Korpos Levente – alelnök (aláírás saját kezűleg)
Fülöp Sándor – titkár (aláírás saját kezűleg)
Csala József – tag (aláírás saját kezűleg)
Szász Mária – tag (aláírás saját kezűleg)
Baróti Ferenc – tag (aláírás saját kezűleg)
Huszár András – tag (objektív okok miatt nem volt jelen)

– 2007. tavaszán a hivatalos helységnévtáblán is megjelent a település neve rovásírással. A prefektus két alkalommal is támadta a rovásírásos falutáblát (2007. május és 2009. január).

– 2008. október 19. – a leköszönő Települési Székely Tanács települési székely gyűlést hívott össze, melynek során új Székely Tanácsot választottak:

Elnöki testület: Korpos Levente (soros elnök 2008-2009), Székely Álmos-Szilveszter (soros elnök 2009-2010), Ambrus Albert-Árpád (soros elnök 2010-2011).

Jegyző: Csala József; aljegyző: Csata Emil-Csaba

Ellenőrző Szék: Ferencz Antal plébános, Antal Teréz iskolaigazgató, Székely Levente helyi tanácsos

További tagok: Köllő Gábor (Hidegpataki), Fülöp Sándor, Székely István, Szász Mária, Dr. Fülöp László-Levente, Baróti Ferenc, Huszár András, Csata Ferenc, Farkas Dénes, Borsos Zsigmond, Márton László-Szilárd, Borsos Géza-József.

ÜLÉSEZETT GYERGYÓSZÉK SZÉKELY TANÁCSA

2009. március 5-én, Maroshévízen ülésezett Gyergyószék Székely Tanácsa. Árus Zsolt leköszönő soros elnök beszámolóját követően, Gyergyószék déli településcsoportjának jelöltje, Ambrus Albert-Árpád letette a fogadalmat és átvette a soros elnöki tisztséget a következő egy évre. Ugyancsak egy évig, első alelnöki tisztséget tölt be Gyergyószentmiklós képviselője, Árus Zsolt és alelnöki tisztséget Gyergyószék északi településcsoportjának képviselője, Bardócz Ferenc.

Gyergyószék Székely Tanácsa kibővítette és elfogadta a Székely nép önrendelkezéséről szóló korábbi nyilatkozatát, amelyet eljuttat a többi székely székekhez is azzal az ajánlással, hogy a Székely Nemzeti Tanács legközelebbi ülésén tűzze napirendre és fogadja el . A gyergyószékiek ajánlják minden településnek, hogy ezt a nyilatkozatot – egy másik, szintén a széki ülésen elfogadott felhívással együtt – hozzák a székely közösségek tudomására a március 15-i ünnepségek során.

Az SZNT házszabályával kapcsolatos módosítási javaslatok elfogadását, illetve a gyergyószéki házszabály módosítását április elejére halasztotta a testület.

Beszámolók, vélemények és kritikák hangzottak el a február 21-i SZNT ÁB üléssel-, valamint a Tőkés László-RMDSZ megegyezés ügyében SZNT és EMNT vezetők által folytatott tárgyalással kapcsolatosan. A „Székelyföld Örök” elnevezésű önrendelkezési fórum-sorozatról, a Traian Basescu államfőnek megfogalmazott nyílt levélről, az SZNT megújulását célzó kezdeményezésekről a rendezvény szervezői számoltak be.

A Székely Nemzeti Tanács és a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács kezdeményezésére 2004. októberében Gyergyócsomafalva Helyi Önkormányzata 6 igen és 5 tartózkodó szavazattal népszavazás kiírásáról döntött, amelynek tárgya: Románia Parlamentje alkosson törvényt Székelyföld autonóm régió létrehozásáról. Mivel a döntéshez a tisztségben lévő tanácsosok többségére lett volna szükség, ezért a határozat nem volt érvényes. Éppen ezért a csomafalvi önkormányzat 2004. december 16-án 11 igen és 1 tartózkodó szavazattal újabb döntést hozott a népszavazás 2005. január 30-i kiírására, amelyet a Hargita megyei prefektus megtámadott.

2005. májusában a Csomafalvi Székely Tanács és a Helyi Önkormányzat kezdeményezésére a faluvégi dísztáblákon megjelennek a székely szimbólumok, illetve Gyergyócsomafalva neve székely rovásírással is.

NYILATKOZAT
A SZÉKELY NÉP ÖNRENDELKEZÉSÉRŐL

Tervezet

Az ENSZ Közgyűlés Határozata mondta ki 1977-ben: „Minden népnek joga van az önrendelkezéshez. E jog értelmében a népek szabadon határozhatják meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.”

A Székely Nép, mint szülőföldjén őshonos, saját történelemmel, saját kultúrával rendelkező- és jogrenddel, közigazgatási és katonai szervezetet kialakító nép is élhet önrendelkezési jogával.

Ezt az akaratát egyértelműen kifejezésre juttatta azon az akaratnyilvánító népszavazáson, melyen a Székelyföldön élő nemzettársaink döntő többsége vett részt és mondott IGENT 99%-a Székelyföld Autonóm Régió (törvény általi) létrehozására.

Ennek a felhatalmazásnak a birtokában és népünk iránti történelmi felelősségünk tudatában, figyelembe véve a székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés kiáltványába és a Ditrói Székely Nemzetgyűlés határozatába foglaltakat:

Követeljük:
1. Tűzze napirendre és fogadja el Románia Parlamentje a SzNT által benyújtott törvénytervezetet Székelyföld Autonóm Régió létrehozására vonatkozóan.
2. A Parlament nyilatkozatban ismerje el a történelmi tényeknek megfelelően, a székely nép államalkotó jellegét.
3. Az önrendelkezési jog érvényesítésének legfőbb eszköze a népakaratot felmutató népszavazás. Ennek értelmében, a törvény elfogadása után a Román Kormány írjon ki népszavazást a történelmi Székelyföld területén, melynek során minden településnek adassék meg a jog arra, hogy kifejezhesse csatlakozási akaratát a létrejövő autonóm régióhoz.
4. Töröljék Románia Alkotmányából „az egységes nemzetállam” kifejezést, mely legfőbb akadálya a székely nép államalkotó közösségként történő elismerésének.
5. A magyar állam vállaljon alkotmányos alapon, védőhatalmi státust a székely nép önrendelkezési folyamatában.
6. A magyar állam képviselje, a kinyilatkoztatott népakaratot, minden illetékes fórumon és kiemelten az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt.

Felszólítjuk a székely települések helyhatóságait, valamennyi politikai erőt, hogy vállalják fel nyilatkozatunkba foglaltak megvalósítását.

Hívjuk az egyházakat, civil- és érdekképviseleti szervezeteket, közéleti személyiségeket, kérve tőlük, hogy befolyásukat latba vetve segítsék a SzNT kezdeményezését.

Felhívunk minden székely embert, hogy legyen társunk ebben a küzdelemben, és félelem nélkül, eltökélten harcoljon a minden szabad népet megillető önrendelkezés jogáért.

Végül felkérjük az írott és elektronikus sajtó képviselőit, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kibocsátott nyilatkozat ismertetésével segítsen a nemzetközi közvélemény figyelmét felhívni a székely nép mindmáig nem teljesült alapvető jogára.

Székelyföld örök!

Gyergyócsomafalva, 2009. október 19. – Maroshévíz, 2009. március 5.

Elfogadta Gyergyószék Székely Tanácsa

Nyílt levél Románia Elnökéhez, Traian Basescu Úrhoz!

SZÉKELYFÖLD VAN, VOLT, ÉS LESZ!

Elnök Úr!
Ön, mint Románia legfőbb állami méltósága, Románia hivatalos álláspontját képviselve, Budapesten, a Magyar Köztársaság elnökének jelenlétében kijelentette, hogy „Székelyföldön soha nem lesz autonómia”, megtoldva azzal, hogy Románia egységes nemzetállam, és soha nem fogja elismerni a kollektív jogokat.
Kijelentései ellentmondanak a nemzetközi jognak, ellentétben állnak azokkal a nemzetközi kötelezettségekkel, amelyeket Románia vállalt, sértik a székely nép, a magyar nemzeti közösség önérzetét, és az európai stabilitást veszélyeztető kényszerhelyzetet próbálnak teremteni.

Elnök úr!
Ön, és Ön által a hivatalos román politika, ezzel tagadni próbál egy több mint ezer éves valóságot, a székely nép állami formában szervezett létét Erdély földjén.
Létezésünket Románia 18 éve született alkotmányával próbálja cáfolni.
Tudomására hozzuk, hogy a székely nép alkotmánya (Constitúciója) már 1500-ban írott formában létezett, és már akkor kimondta a bírói függetlenség és az ártatlanság védelmének elvét.
Ön egyéni kisebbségi jogokat kínál önrendelkezése helyett népünknek, melynek tagjai nem egyéni beszivárgókként érkeztek Erdélybe, hanem őshonos államalapítóként él a Székelyföldön.
Európa népei tudják, hogy a székely nép Erdélyben őshonos. Ősi, maga teremtette kultúrával, saját jogrenddel, írásbeliséggel rendelkezve, évezreden át, védte, ha kellett fegyverrel és véráldozat árán is, szülőföldjét, közösségi fennmaradását, tiszteletben tartva más népek jogait.

Tudatjuk Önnel, hogy a Székelyföldön, a mai lakosság 80%-át alkotva, él ma is a székely nép, a magyar nemzet részének tekinti magát, és mint ennek a területnek őshonos népe az elmúlt évszázadok során saját jogrendjére és a székely székek autonómiájára alapozott közigazgatási és védelmi rendszert működtetett, mai szóval autonómiát élvezett.
A magyar királyok és a mindenkori hatalmak által ismert vagy elismert autonómiájának és olthatatlan szabadságvágyának köszönheti fennmaradását.
Ön épp úgy tudja, mint mi, hogy a népek önrendelkezési joga nemzetközileg elismert, kötelező jog. Ezt a jogot nem adják, nem kell elismerni, arról le sem lehet mondani! Az önrendelkezési jog természetes jog.
A székely nép akaratnyilvánító népszavazáson mondta ki 2007-ben, hogy élni akar önrendelkezési jogával, és ennek értelmében igényli Székelyföld Autonóm Közigazgatási Régió törvény általi létrehozását, mely nem sérti Románia területi integritását, de biztosítja a székely nép közösségi fennmaradását ősi földjén. Ön örökre lehetetlenné nyilvánítaná ezt a megoldást.

Elnök úr!
Kategorikus kijelentésével egyértelműen tudtunkra adta, hogy a székely népnek, mint közösségnek Románia keretein belül nincs jövője! Tudtunkra próbálja adni, hogy Romániában soha nem fog megegyezés születni a demokrácia szabályai szerint, a székely nép és a román hatalom között.
Ön a hatalom birtokában, a hatalom eszközével szándékszik megakadályozni egy nép közösségi fennmaradását és gyarapodását, azt a demokratikus, mindkét fél érdekeinek megfelelő megoldást, mely tiszteletben tartja Románia területi integritását és a székely nép önrendelkezési jogát.
Ön kényszerhelyzetet teremt székely közösségünk számára.

A székely nép nem mond le, mert nem is mondhat le önrendelkezési jogának érvényre juttatásáról, közösségi értékeinek megvédéséről, arról a jogáról és kötelezettségéről, hogy saját szülőföldjén közösségi jövőt teremtsen saját maga és gyermekei számára.
SZÉKELYFÖLD ÖRÖK!

A „Székelyföld örök” önrendelkezési fórum résztvevői

Aláírják:
Borsos Géza – a Székely Nemzeti Tanács szervezési alelnöke (Gyergyószék)
Benkő Emőke – a Székely Nemzeti Tanács alelnöke (Bardóc-Miklósvárszék)
Andrássy Árpád – a Székely Nemzeti Tanács jegyzője (Marosszék)
Ferencz Botond – az Orbaiszéki Székely Tanács elnöke
Benedek Barna – a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke
Ambrus A. Árpád – a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke
Bardócz Ferenc – a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke
Krizbai Imre – a Bardóc-Miklósvárszéki Székely Tanács alelnöke
Kádár Edit – a Bibarcfalvi Települési Székely Tanács tagja, SZNT küldött
Tordai Árpád – a Bibarcfalvi Települési Székely Tanács tagja, SZNT küldött
Elekes Józsa Márton – a Gyergyóújfalvi Települési Székely Tanács elnöke, SZNT küldött
Korpos Levente – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács elnöke, SZNT küldött
Székely Álmos – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács alelnöke
Török Zoltán – a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács tagja, SZNT küldött
Simon Sándor – a Ditrói Székely Tanács elnöke, SZNT küldött
Madaras Albert – a Ditrói Települési Székely Tanács tagja, SZNT küldött
Baricz Gergely – a Borzonti Települési Székely Tanács elnöke, SZNT küldött
Csíki Dezső – a Borzonti Települési Székely Tanács tagja
Antal Teréz – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács tagja
Székely Levente – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács tagja
Csala József – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács jegyzője
Baróti Ferenc – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács tagja
Vitéz Huszár András – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács tagja
Szász Mária – a Gyergyócsomafalvi Települési Székely Tanács tagja
Pildner József Károly – a Magyar Polgári Párt tagja (Sepsiszentgyörgy)
Czirják Károly – a Maroshévízi Székely Tanács elnök, SZNT küldött
Strasszer István – a Maroshévízi Székely Tanács alelnök, SZNT küldött
Ambrus József – a Maroshévízi Székely Tanács alelnöke
Csibi István – a Maroshévízi Székely Tanács titkára
Dr. Victor Segesváry – a politikai tudományok és a református teológia doktora, az Egyesült Nemzetek fejlödési programjának volt igazgatója és az afrikai és ázsiai kormányok főtanácsadója, Lugano, Svájc
Hompoth Zoltán – az Orbán Balázs Erdélyi Kör elnöke
Mózes Gyula – a Székelyudvarhelyi Székely Tanács elnöke, SZNT küldött
Bíró Edith – a Székelyudvarhelyi Székely Tanács tagja
László Emma – az Udvarhelyszéki Székely Tanács tagja, SZNT küldött
Kolumbán Sándor – Székelyudvarhely
Dr. Bándi Kund – az Összmagyar Testület Elnökségi tagja
Turóczy Ferenc – Magyarország
Turóczyné Brindza Emerencia – Magyarország
Turóczy Bence Bertalan – Magyarország
Ferencz András – Temesvár
Nirschné Henn Edit – Heniem Kft, Magyarország
Dr. Katona Mária – „Székelyföld fia”
Paniti Gyöngyi – Pátyi Székely Kör vezetőségi tagja, Magyarország
Dr. Szitányi György – Tiszteletbeli Székely, Magyarország
Kun Sándor (Demokles) – Szolnok, Magyarország
Gáspár Sándor
Horváth Andrea
Mezei-Nagy Zoltán
Kiss Lajos

Kelt Gyergyócsomafalván, az Úr 2009-ik esztendejének böjtelő hava 6-ik napján