Műemlékek

Borsos Miklós művészetéért alapítvány:

1992-ben alakult. Elnöke: Borsos Géza, ügyvezető titkár: Bancsi Edit. Céljai: Borsos Miklós életművének minél teljesebb megismertetése az erdélyi magyarság körében; művészi, szellemi és erkölcsi hagyatékának ápolása; tehetségkutatás és tehetséggondozás. A megalakulás óta nagyon gazdag tevékenységet fejtett ki: Borsos Miklós emlékünnepségek szervezése, kiállítások és tárlatok szervezése havi rendszerességgel, nemzetközi gyermekalkotótábor működtetése, találkozó a Duna TV vezetőségével, ösztöndíjak és pályázatok meghirdetése, Flóra szobor, Szent István Kard, Kossuth szobor felállítása illetve szerepvállalás ezekben, Borsos Miklós Emlékház létesítése, stb. Jelentős szerepet vállaltak a Bocskai Szövetség 1999-es, gyergyócsomafalvi díjkiosztó ünnepségének szervezésében (egyik díjazott falunk szülötte, Ft. Dr. Czirják Árpád kolozsvári főesperes volt). Az Alapítvány és elnöke lelkes hozzáállásának köszönhetően 1997 óta működik a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF). Ez a fórum az elszármazott és itthon élő értelmiségieket gyűjti össze közös gondolkodásra és idézve a programból: „Legfőbb célként a gondok feltárását, az ehhez társuló helyismeret birtokában pedig a megoldások keresését jelöljük meg… egy egészséges jövőkép kialakítása érdekében.” A havonta megjelenő községi köz-életi lap, a Délhegyalja kiadását és finanszírozását szintén ez az Alapítvány vállalja 1998 óta. Ez idáig több mint 70 szám jelent meg.

Borsos Miklós Emlékház:

2002. június 28.-án, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezésére avatták fel a csomafalvi származású, de Nagyszebenben született világhírű művész, Borsos Miklós emlék-házát. Az épület, a Borsos család birtokának egy részén, 1936-ban a román csendőrség számára épült. A község tanácsa 1998-ban áruba bocsátotta a „volt néptanács” épületét és ezt árverésen Csiki Ambrus helyi vállalkozó vásárolta meg, aki belátva, hogy az épület egyedi lehetőséget kínál egy Borsos Miklós Emlékház létesítéséhez, adásvételi szerződés alapján eladta azt a Borsos Miklós Művészetéért Alapítványnak. A megvásárláshoz szükséges pénzösszeget Borsos Miklósné Kéry Ilona bocsátotta az Alapítvány rendelkezésére. Az épület rendbetételében anyagi segítséget nyújtottak a budapesti Borsos Miklós & Kéry Ilona Alapítvány tagjai, valamint Borsos Miklós hazai és magyarországi tisztelői, barátai. A ház Főút felöli részén az egykori tanítvány, Zsin Judit Borsos Miklós-domborműve és egy emléktábla áll. A folyosón fotókiállítás tekinthető meg a művész életéből. A jobb oldali helyiségek Borsos Miklós alkotásainak adnak otthont. Bal oldalt egy időszakos kiállításokra alkalmas terem áll rendelkezésre. Hátul, a terasz tetőterében kapott helyet az a „lélekharang”, melyet Szotyory Melinda ajándékozott az Emlékháznak. A további tervek között szerepel, hogy az Emlékház a képzés helyévé és a civil kezdeményezések otthonává váljon.

Flóra szobor:

1995-ben az Alapítvány jóvoltából állították fel Csomafalván Borsos Miklós első, erdélyi köztéri szobrát: a „Flórát” vagy a szakmában közismert nevén a „Primaverát”.

Hősök emlékműve:

1936-ban állították az első világháborúban elesett csomafalvi hősök emlékére. 1945 után kerültek rá a második világháborús hősök, majd 1993-ban, az 1848-1849-es szabadságharcban résztvevő 213 csomafalvi honvéd neve is.

Kossuth szobor:

1894-ben az egy-kori „Marosvidék” című lapban László Gyula indítványozta, hogy Bem szobrának városában, Marosvásárhelyen állítsanak szobrot Kossuth Lajosnak. A Bernády György vezette 380 tagú szoborbizottság 1897-ben úgy döntött, hogy Köllő Miklós, gyergyócsomafalvi szobrászt bízza meg a mű elkészítésével: „Faragja székely kéz az emléket, vezesse vésőjét székely szív, mint ahogy a szobor székely földben álljon”. 1899. június 11.-én Marosvásárhelyen „vagy húszezer főnyi beláthatatlan tömeg jelenlétében leleplezték Kossuth Lajosnak Köllő Miklós által készített ércszobrát” – írta a korabeli sajtó. 1921-ben a román hatalom ledöntötte az alkotást és anyagát román emlékművekhez használta fel. 1995. június 28.-án a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány közgyűlése úgy döntött, hogy kezdeményezi a Kossuth szobor újbóli felállítását, az alkotóművész szülőfalujában, Gyergyócsomafalván 2001. október 14.-én a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezésére, Kárpát-medencei és tengerentúli összefogással felavatásra került Gyergyócsomafalva történelmi főterén a Köllő Miklós által alkotott Kossuth szobor, Sántha Csaba által újraalkotott pontos mása. A szobrot is magába foglaló teret ifj. Köllő Miklós műépítész a szobor alkotójának kései rokona tervezte. „Faragja székely kéz az emléket, vezesse vésőjét székely szív, mint ahogy a szobor székely földben álljon… az idők végezetéig.” – tették hozzá a jelenlegi kezdeményezők az egykori hagyatékhoz.
febr_055

Szent István kardja:

A MILLENNIUMI ünnepségsorozat csúcspontjaként, 2000. november 12.-én felavatásra került a Gyergyócsomafalvi plébániatemplom kertjében, a Sántha Csaba által megformázott, Prágában őrzött Szent István Kard nagyított másolata. A Kárpát-medence különböző régióinak földjéből összehordott „kunhalmon”, földbe szúrva áll a Kard. Az avatóünnepséggel egybekötve más fontos események is zajlottak ekkor: a Budapest székhelyű Szent István Lovagrend egy színezüst Szent István kettős keresztet ajándékozott a Székelyföldnek, melynek őrzését Gyergyócsomafalvára bízta. Ugyanekkor áldották meg a község által készített saját- (egyik oldalon Erdély-, másikon pedig Csomafalva címere), illetve a Magyarok Világszövetsége által adományozott Millenniumi Zászlókat, melyeket a plébániatemplomban őriznek.