Nagyon jó az oldal,örülök hogy van lehetőség ilyen mesziről is beszélni a szereteimmel.H
Elküldve : 2010-08-08 19:12:40
ercsenyi.karoly
Kedves Csomafalviak.
Örulok, hogy végre sikerult kapcsolatot teremtenem. Édesanyám, CSiki Erzsébet Krisztina ott szuletett, nagypám, Csiki Lajos, nagymamám Csata Karolina. Kát nagybátyám lakott ott, mig éltek, Csiki Kálmán és Csiki Károly. Unokatestvéreim Csiki Károly, Csiki Terézke, Cciki Ankica, aki Németországban él. Kátszer voltam Gyergyosomafalván, egyszer magamban, egyszer feleségemmel. Kérem, ha a felsorolt rokonok közul olvassa uzenetemet valaki, jelentkezzen, szeretnék többet megtudni a Csikiek családtörténetéröl. szeretném leirni, hogy keresztanyám, Csiki Karolina még él Kezthelyen, 90 éves. Fia Casaba, lánya Zita.
Elküldve : 2010-07-10 20:55:29
Kedves Lászlóné
"Az ember a szíve mélyén örökké oda való,ahol született."
Ezzel a szép Tamási Áron idézettel sok-sok szeretettel gondolok 2010.május 8.-ra, amikor mi 50 évesek összegyűltünk Csomafalván.Felemelő érzés volt számomra, látni a régi arcokat, egy-egy vonással megszépítve, felidézni a kincsként őrzött régi szép emlékeket.Mindenkinek köszönöm aki eljött,feltöltődtem új erővel, szép emlékekkel amik segítenek a hétköznapok sodrásában.Mindenkinek jó egészséget kivánok, és ne feledjétek : "A madárnak szárnya van és szabadsága,az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége."(Tamási Á.)
Üdvözlettel: Székely Margit
U.i.: Az élet szép.
Elküldve : 2010-05-13 12:42:32
Bakk István
Április 27-én megjelent a Magyarságtudományi Füzetek 3. száma, melynek címe:
Letagadott eleink, a szkíták (Szkíta olvasókönyv).
A kötetet szerkesztette Pápai Szabó György. Szerzői: Anonymus, Antonio
Bonfini, Aradi Éva, Bobula Ida, Bozó Andrea, Gyárfás Ágnes, Grandpierre
Attila, K. Akisev, Tóth László Zoltán, Zajti Ferenc.
Alább közzétesszük a 3. füzet fülszövegét, csatoltan pedig a füzetet hirdető
posztert is.
Megrendelhető az mtf.szervez@gmail.com címen.
Szkíta olvasókönyvünk egy nagy múltú, hős népnek állít emléket, amelyik ott
bábáskodott az emberi civilizáció és kultúra bölcsőjénél. Krónikáink,
gesztáink, régi történetíróink vallották az úgynevezett
„szkíta-hun-avar-magyar folytonosságot”, vagyis közös eredetünket e
titokzatos, s ősi múltunkhoz ezer szállal kötődő, velünk letagadhatatlan
fizikai-lelki-szellemi kapcsolatban lévő néppel. Ezt a dicső, ősi múltat
kellett hát eltakarítani az útból, s ezt a mítoszok és héroszok koráig nyúló
nemzeti gyökérzetet elvágni, hogy a magyarellenes politikai tényezők a több
ezer éves, nemzedékről nemzedékre átörökített eredettudattól megfosszanak
bennünket a halszagú finnugor rokonság érdekében.
A jeles közéleti férfiú, politikus, Werbőczy István (1458 körül-1541) híres
„Hármaskönyvében” írja:
“Az erdélyi scíthákról, a kiket székelyeknek hívunk
Ezenkívül vannak az erdélyi részekben a scíthák, kiváltságos nemesek, a kik
a scítha néptől, ennek Pannoniába való első bejövetelétől származtak el, a
kiket mi romlott néven <<siculusoknak>> nevezünk; a kik teljesen külön
törvényekkel és szokásokkal élnek; a hadi dolgokban a legjártasabbak...”
(Werbőczy TRIPARTITUM, III. rész, 4. czím)
A szkíták kutatása ma is népszerű, s a történészek, régészek, egyéb
tudományágak képviselői (antropológusok, genetikusok, művészet –és
vallástörténészek stb.) számos konferenciát tartottak a közelmúltban, hogy
tisztázzák a szkítaság eredetével, kultúrájával kapcsolatos kérdéseket. Ma
már egyértelmű, hogy nem nevezhetők műveletlen nomádnak, avagy barbárnak,
hisz az állatábrázolásokról híres ötvös – bőr – és textilművészetük, a
fejlett életmódról tanúskodó – nemcsak harcos, hanem városlakó és földművelő
– poszt-sumér kultúrájuk a legfejlettebb ókori civilizációkkal is felveszi a
versenyt. Több ókori szerző a legigazságosabb, legbátrabb népnek nevezi a
szkítákat, akiknek legnagyobb kincse a szabadság volt.
Több mint egy ezredéven át uralták Belső- és Közép-Ázsiától a
Kárpát-medencéig az eurázsiai térséget, ide értve az egykori Urartu, tehát
Dél-Kaukázus területét is. A szkíták örököseinek több, ma élő nemzet is
joggal nevezheti magát. De leginkább mi, magyarok, akik nemzettudatunkban,
népi emlékezetünkben, krónikáinkban, regéinkben, hagyományainkban,
szokásainkban hordozzuk a szkíta örökség megannyi kincsét.
Az "íjászok” és a „szarvas népét”, a szkítákat rendkívül harcias és
legyőzhetetlen népnek tartották. I. e. 514 táján, az akkori világ
leghatalmasabb uralkodója, a nagy perzsa birodalom ura, Dareiosz is
megtapasztalhatta ezt, amikor arra vetemedett, hogy megtámadja a szkítákat.
Hatalmas hadereje – hétszázezres hadserege és 600 hadihajója – ellenére sem
volt képes legyőzni őket, és miután többször is vereséget szenvedett,
kénytelen volt szégyenszemre visszafordulni. Thuküdidész ezt írta róluk:
"... nem csak Európának, de Ázsiának sincs olyan népe, amely hasonlítható
lenne hozzájuk; és önmagában egyetlen nép sem képes szembeszállni velük …”
Ha visszatalálunk igaz eredetünk romlatlan ősforrásához: mi is
legyőzhetetlenek leszünk jelenben és jövőben, ahogy eleinkkel, a szkítákkal
együtt, azok voltunk a múltban…
http://www.felrazas.hu/node/5439
Árva Vince atya ima-lánc felhívása: http://www.plebania.net/ hittanterem/?op=view&k_id=2407 vagy a
http://ima.freeblog.hu/ archives/2007/07/13/Imak_a_ hazaert/
Tisztelettel: Bakk István
Elküldve : 2010-05-08 21:00:32
Bakk István
Magyarságtudományi Füzetek
Megnyílt a Magyarságtudományi Füzetek honlapja http://www.mvsz.hu/mtf/mtf_00.html címen.
A honlapra a Magyarok Világszövetségének honlapjáról www.mvsz.hu is el lehet jutni.
A honlapon már olvashatók az első füzet – Bakay Kornél – Hogyan lettünk finnugorok – írásai.
Látható a napokban megjelenő második füzet borítója és tartalomjegyzéke is: Tóth Sándor – Győztes csatáink – Pozsonyi diadal, Cserhalmi ütközet.
A Magyarságtudományi Füzetek szerkesztő bizottságának tagjai: dr. Aradi Éva, Bakk István, Botos László, dr. Gyárfás Ágnes, Pápai Szabó György és Patrubány Miklós. A szerkesztő bizottság testületi határozattal dönt a kiadásra kerülő írásokról, a szerzők felkéréséről.
A kiadó a HunIdea Hagyományőrző Műhely. Vezetője: Kárpáti Gábor Csaba.
A sorozat olvasó szerkesztője: Pápai Szabó György. Az internetes kiadásért Bezák Tibor felel. Az arculattervet Barcsik Géza készítette.
A Magyarok Világszövetségének égisze alatt megjelenő füzetsorozatot negyvennyolc részesre tervezik. A4-es alakban, száz oldalas terjedelemben. A Magyarságtudományi Füzetek ára Magyarországon: 400 Ft. Házhoz postázva: 500 Ft. Ha valaki 8 példányt rendel, akkor 300 Ft-os egységáron jut hozzá. A fizetendő 2400 Ft ez esetben tartalmazza a postai költségeket is.
Ha egy intézmény (pl. egyetem, iskola, terjesztő) 500 példányt, vagy annál többet rendel meg, akkor 50%-os árengedményre jogosul, azaz 200 FT/pld összegért jut a füzetekhez.
Külföldön a füzetek terjesztését az MVSZ országos tanácsai szervezik meg.
Megrendeléseket fogad, és tájékoztatást ad a terjesztésért felelős Bősz Rudolf. Elérhetősége: mtf.szervez@gmail.com
A kiadó terjesztőket keres, elsősorban a középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken.
MVSZ Sajtószolgálat
Elküldve : 2010-04-23 18:58:26
detto
Kárpáti Piroska(tanítónő; a románok e verséért 1920-ban felakasztották)
Kárpáti Piroska: Üzenet ErdélybőlÜzent az Olt, Maros, Szamos,Minden hullámuk vértől zavaros,Halljátok, ott túl a Tiszán,Mit zúg a szél a Hargitán?
Mit visszhangoznak a Csíki hegyek,Erdély hegyein sűrű fellegek?Ez itt magyar föld és az is marad,Tiporják bár most idegen hadak,Csaba mondája új erőre kél,Segít a vihar és segít a szél,Segít a tűz, a víz, a csillagok,
S mi nem leszünk mások, csak magyarok!Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk!Halott vitézek lelke jár velünk.Előttünk száll az ős Turul-madár,Nem is lesz gát, és nem lesz akadály!Ember lakol, ki ellenünk szegül,
A székely állja, rendületlenül!Üzenik a gyergyói havasok:Megvannak még a régi fokosok!Elő velük, jertek, segítsetek!Székely anya küld egy üzenetet:Hollók, keselyűk tépik a szívünket,Rablóhordák szívják a vérünket!
Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk!E végső harcban: egyedül leszünk!És a honszerző hősök hantja vár,Ha odavész az ősmagyar határ!És ha rablóknak kedvez a világ,Mutassunk akkor egy új, nagy csodát!
Megmozdulnak mind a Csíki hegyek,Székelyföld nem terem több kenyeret,Elhervad minden illatos virág,Mérget terem minden gyümölcsfaág.Vizek háta nem ringat csónakot,Székely anya nem szül több magzatot!
Vadon, puszta lesz az egész vidék,S végezetül, ha ez sem lesz elég,A föld megindul, a mennybolt leszakad,De Erdély földje csak magyar marad!
Elküldve : 2010-03-29 21:49:33
Ambrus A. Árpád
A "Panaszok, javaslatok" c. online rovatba "Falutárs" névről az alábbi megjegyzés érkezett:
"utana kellene nezni, miert maradt ki borsos zsigmond 1980-tol tanacselnok elvtarskent vezetoszemelyisgi tisztseget betolto partfunkcionarus aki a csomafalvi neptanacsnal nagy odaadassal ugykodott mint faluvezeto 1980-valoszinu1984-igugyanis baroti lajos nem volt 10 evig tanacselnok talan rosszul fest hogy most is ottugykodik a tanacsnal"
Tisztelt Levélíró!
Azt hiszem, hogy a csomafalvi honlap "Polgármesteri Hivatal" című fejezetében a faluvezetők névsorára utal.
Legjobb tudomásom szerint, Borsos Zsigmond a néptanács alelnöke és Baróti Lajos a néptanács elnöke, pontosabban a Néptanács Végrehajtó Bürójának az alelnöke, illetve elnöke volt az említett periódusban.
Az alelnökök neve nem szerepel a listán!
Tisztelettel,
Ambrus A. Árpád,
a www.csomafalva.ro honlap egyik szerkesztője
Elküldve : 2010-02-24 09:14:20
Bakk István
Pálos emléknap - Budapest, 2008. december 13. DVD
http://jozsef-kutasi.de/emleknap.html
vagy a
http://de.sevenload.com/videos/abb6AnlZ-Palos-emleknap-Budapest-2008-december-13
Testvéri szeretettel: Bakk István
Szeretettel értesítem Önt, hogy elkészült esztergomi Szent Özséb web oldala:
http://www.szentozseb.hu
Tisztelettel: Bakk István
Elküldve : 2010-02-23 19:02:27
Pintér Krisztián
Igen tisztelt Csabi uram!
Amennyiben a kérdést, kérés viccnek szánta, úgy jelezném, hogy nekem nem tetszik az effajta viccelődés. Ha egy kis empátia lenne önben, akkor meglátná, hogy a hely szépségéről beszéltem, ami megfogott. De nem tartozok elszámolással. Sajnálom, hogy közel az ötvenhez még gyerekesen gondolkodik, és mást is a hasonlók szinjére képzel.
Elküldve : 2010-02-14 13:02:32
Csabi
Szégyellem magam, hogy közel fél évszázada taposom a gyergyói földet és még nem voltam Gyergyószentgyörgyön. Esetleg ha segítene tisztelt Pintér úr, és eligazítana, hogy merre is keressem!?
Elküldve : 2010-02-12 11:18:53
csabi
Tisztelt Gyergyóiak!
Ha valaki netán tudná, hogy hol van az a Gyergyószentgyörgy ahol Pintér Krisztián Úr járt a 2009 szeptember 18-i bejegyzése szerint, hát mondja el nekem is. Ugyanis közel fél évszázada taposom a gyergyói földet, de még ott nem voltam!
Elküldve : 2010-02-10 13:09:06
Árva József
minden tetszik jó hógy összetartatok énn egy hontalan vajdasági Magyar vagyok jól legyetek isten áldjon.......
Elküldve : 2010-02-08 00:25:38
tool
olvassa el az egesz blog, nagyon jo
Elküldve : 2010-01-22 16:28:13
Csata Erzsébet
Nagyon szép és tartalmas innen
tudok meg mindent amikor a gépet be kapcsolom az első ez az oldal meg-
tekintése Köszönet annak aki csinálta
Tisztelettel Erzsike néni.
Elküldve : 2010-01-19 12:48:52
Csata Erzsébet
Amikor bekapcsolom a gépet legelőször
mindég erre a lapra kattintok hiszen
minden érdekel ami ott történik
Minden tiszteletem az ismeretlen
Ambrus Árpi-é .Üdv:Erzsike néni
Elküldve : 2010-01-15 17:13:23
Pintér Krisztián
Szívből kívánok mindenkinek békés, boldog karácsonyt, és eredményekben gazdagabb boldog új évet!
Elküldve : 2009-12-25 12:14:50
Testvéri szeretettel: Bakk István
Elküldve : 2009-11-30 10:19:05
Bakk István
Üzenet a pilisszántói kopjafa-állító közösségnek, 2009. október 31-én
Posztulátum és kopjafa
Tisztelgés Árva Vince atya emléke előtt
Tisztelt Emlékező Közösség!
Szeretett Magyar Testvéreim!
Árva Vince atya halála első évfordulójának közeledtén köszönetet mondok mindazoknak, akik, élen Rancz Árpád testvérünkkel és tagtársunkkal ma Pilisszántón kopjafát állítanak az atya emlékére.
Árva Vice atya fájó és méltatlan körülmények között élte élete utolsó éveit, amikor kényszer hatása alatt távoznia kellett abból a rendből, amelyet a kommunizmus nehéz évtizedeiben, minden kockázatot vállalva, maga éltetett.
Árva Vice atyának fájó és méltatlan körülmények között kellett az élők sorából távoznia.
Árva Vice atya fájó és méltatlan körülmények között alussza örök álmát.
Pedig nem akárki volt.
A kommunizmus évtizedeiben, a szerzetesrendek betiltása idején, Árva Vince atya volt az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend titkos vezetője. Ezekben az évtizedekben az ő kezébe tették le az esküt a titokban felszentelt új pálosok, azok, akik akkor, amikor már törvényesen működhetett a rend, – egy kivétellel – valamennyien megtagadták őt.
És Árva Vince atya volt az, akit 1985-ben, Magyarország akkori prímása megbízott a Pálos Rend alapítója, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának előkészítésével. Ő volt a posztulátor. A rá bízott feladatot huszonkét év fáradságos munkájával elvégezte. A munka eredménye maga a posztulátum, tizenhét kötetben.
Azért szólok ma Önökhöz, mert Árva Vince atya rám bízta élete művét, a tizenhét vaskos kötetet kitevő posztulátumot. Sokan elcsodálkoztak már ezen. Hogyan és miért pont a Magyarok Világszövetsége elnökének jutott ez a hatalmas örökség és egyben magasztos feladat?
Amikor huszonkét év kitartó munkájának eredményeként készen állt esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának tizenhét kötetes posztulátuma, Árva Vince atya felajánlotta azt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére, kérve, hogy e testület vállalja a szentté avatási per hátra levő, utolsó szakaszában az aktor szerepét. Bár több püspök és érsek is, magánlevélben jelezte támogató szándékát, a püspöki kar végül elutasította a felkérést, anélkül, hogy a testület egyáltalán tárgysorozatára emelte volna. Árva Vince atya ezután fordult a Magyarok Világszövetségéhez. 2008. augusztus 19-én, a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében megtartott A fény üzenete c. kulturális konferencián, melyet élő adásban közvetített az ÁrpádHír Világtelevzió, jelentette be, hogy Boldog Özséb szentté avatási perének aktorává az egyetemes magyar nemzetet egyedül képviselni hivatott Magyarok Világszövetségét szeretné felkérni.
A Magyarok Világszövetsége hosszan elemezte a felkérést, majd Elnöksége révén, 2008. december 6-án döntött a megtisztelő feladat elvállalásáról. Egyben arról is, hogy 2008. december 13-án, a Pálos Rend teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóján Pálos emléknapot tart székházában. Kiváló alkalomnak mutatkozott ez a tizenhét kötetes posztulátum ünnepélyes és nyilvános átadására. Ám ekkor már sűrű fellegek keringtek Vince atya fölött. Ekkor ő a marosvásárhelyi klinikán, egy súlyos
hátgerinc-baleset következtében élet és halál között lebegett.
Nem tudom pontosan, hogy kik és miért döntöttek úgy, hogy Vince atyát november második felében Csíksomlyóra viszik, kirándulni. Tény, hogy minderről azután értesültem, miután a végzetesnek bizonyuló baleset bekövetkezett. Mélységesen sajnálom, hogy a csigolyatöréses balesetet enyhe agyvérzésnek, „pici, baloldali gyengeségnek”, könnyű sérülésnek diagnosztizálták Csíkszeredában. Csak harmadnap jöttek rá, hogy Vince Atya közvetlen életveszélyben van. Ekkor szállították át Marosvásárhelyre, ahova magam is sietve elutaztam. Fájdalommal teli szívvel adok hálát a Jóistennek, azért, hogy a műtét előtti esten – 2008. november 22-én – hosszan beszélgethettem Vince atyával. Ekkor már nyakán merevítő kötéssel, nagyon nehezen, zihálva beszélt. Ismételten és erősen megígértette velem, hogy Boldog Özséb szentté avatásának posztulátumát eljuttatom a Vatikánba. Nem gondolt Ő ekkor még a halálra, a szentté avatási misét látta lelki szemei előtt. Nagyon bízott Őszentségében, XVI. Benedek pápában.
Amikor eljött az a bizonyos nap, 2008. december 13-a, amelyen a Magyarok Világszövetségének székházában, a Pálos emléknap keretében, a Pálos Rend képviselőinek jelenlétében Árva Vince atya munkatársai könnyezve átadták a tizenhét vaskos kötetet, dermedt csend ült a teremre. Valamennyien Árva Vince atyára gondoltunk, hiszen ez a nap az ő munkássága beteljesülésének napja kellett volna legyen, miközben ő – immár a budapesti baleseti kórházban – az élet és a halál harcát vívta...
A rendezvény végeztével Vince atya betegágyához siettem. Napok óta lélegeztető gépen volt, már nem kommunikált. Odaültem ágya szélére és fülébe mondtam a nevemet, valamint azt, hogy nyilvánosan átvettem a posztulátumot. Ekkor révedt tekintetébe egy pillanatra visszatért az élet, és egy nagy sóhajtott. Ez volt megkönnyebbülő, utolsó földi üzenete. Egy nap múlva visszaadta lelkét a Teremtőnek.
Kedves Magyar Testvéreim!
Tartoztam ezzel a vallomásszerű beszámolóval Önöknek és a magyar nyilvánosságnak. És tartozom Árva Vince atyának azzal a vallomással, hogy a rám bízott drága kincset Isten segedelmével révbe juttattam: az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend alapítója, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának tizenhét kötetes posztulátumát elvittem a Vatikánba és személyesen adtam át a Szentek Ügyei Kongregációja prefektusának, Angelo Amato érseknek úrnak, aki ebben az órában Esztergomban végzi Meszlényi Zoltán Lajos, Mindszenty József hercegprímás vértanú esztergomi érseki helynökének boldoggá avatását.
A feladatot nem tekintem befejezettnek. Ám – ha csak meg nem fúrják Magyarország irányából – esztergomi Boldog Özséb szentté avatása a célegyenesbe érkezett.
Szeretnék köszönetet mondani Bakk István úrnak, aki közvetítette Árva Vince atya szándékát a Magyarok Világszövetsége felé, amelynek eredményeképpen mai jelentésemet megtehettem, és mindenkinek, aki életében segítette és halálában tiszteli Árva Vince atyát.
Bízom benne, hogy a ma felavatásra kerülő kopjafa valóságos kopjaként hirdeti a posztulátum elkészültét, Árva Vince atya emberi nagyságát, székely-magyar kitartását, és az Igazság eljövetelének megkerülhetetlen szükségességét.
Kolozsvár-Budapest, 2009. október 31.
Patrubány Miklós,
a Magyarok Világszövetségének
elnöke
(Szent Korona Rádió)
Kapcsolódó linkek
* Végre kopjafa őrzi Árva Vince atya emlékét Pilisszántón (+képek, hanganyag)
* 700 éve pálos rend, Árva Vince atya három hete kórházban
* Eltemették Árva Vince atyát (+Emlékvideó)
* Elhunyt Árva Vince pálos szerzetes
http://szentkoronaradio.com/hit-vallas/2009_11_04_patrubany-miklos-tisztelges-arva-vince-atya-emleke-elott
Elküldve : 2009-11-15 20:16:55
Bakk István
Mindszenty József bíboros, hercegprímás a Boldog Özséb szentté avatásának támogatója
Mindszenty Józsefet 1945. szeptember 8-án, XII. Pius pápa esztergomi érsekké nevezi ki.
1945. október 7-én Esztergomban beiktatják új hivatalába, kinevezése után már 2 hónappal Boldog Özséb szentté avatását támogatja, így P. Gyéressy Ágoston lett a posztulátor (4501. sz. 1945. dec. 30.).
Esztergomi érsek Mindszenty József bíboros, hercegprímás koncepciós pere és üldöztetése miatt P. Gyéressy Ágoston magára maradt (2000-3 /1986.). Esztergomi érsek Lékai József bíboros, aki méltó utódja Mindszenty Józsefnek, felvállalja az aktor szerepét és folytatja Boldog Özséb szentté avatását, kinevezi (1985. december 16-án kelt 155-6/1985 sz.) leiratával P. Árva Vince atyát posztulátornak, aki méltó folyatója lesz P. Gyéressy Ágoston munkásságának. Árva Vince atya munkáját befejezve értesítést küldött Őszentsége XVI. Benedek pápának.
Esztergomi Boldog Özséb szentté avatási dokumentációját, a posztulátumot, Árva Vince atya eljutatta Patrubány Miklósnak. Ő pedig átadta e szentté avatási dokumentációt Mons. Angelo Amatonak, a Szentek Ügyei Kongregációjának, prefektusának.
Testvéri szeretettel: Bakk István
Elküldve : 2009-11-13 09:28:56
nagylok
Csak annyit szeretnek hozzafuzni az az egessz Onkormanyzat, es helyi tanacs munkajahoz, hogy velemenyem szerint a tanacsban dolgzo embereknek keresni valojuk sem lenne ott, de mivel a csalad vagy esetleg valami egyeb csoda folytan sikerult belekapaszkodni a poziciojukba..........nemreg kellett ugyanezt tapasztaljam, hogy a felso donteshozo dontott sajat feje utan allassal kapcsolatba, amit visszataszitonak tartok.....foleg egy vezetotol.....
Elküldve : 2009-11-06 20:59:44
Pintér Krisztián
lehetséges rokonaim keresem
Tiszteletem!
Tegnap jöttem haza egy utazásról, melynek a végállomása PASCANI volt.
Egy pihenésre megálltunk Gyergyószentgyörgy mellett is. A vidék láttán jöttem rá, hogy "haza értem"!
Haza értem, hiszen az anyai nagyszüleim itt éltek, innen kerültek (saját akaratuk szerint) Magyarországra, Budapestre.
A nagymamám gyergyócsomafalvai,
férjezett nevén: Lukács Teréz,
született: Kovács Teréz,
anyja neve:Bartalics Katalin
apja neve Kovács István
A nagypapám alsósófalvai,
Kovács Gergely
Apja neve: Kovács Farkas
Gyermekeik: Lukács Mihály, Lukács Katalin, és Lukács Erzsébet (az anyám).
Keresem lehetséges rokonaimat, akikkel felvehetném a kapcsolatot.
A segítséget mindenkitől szívesen fogadom.
Pintér Krisztián.
0036703157814
Elküldve : 2009-09-18 19:52:21
Saliga János
Nagyon tetszik a lapjuk, és remélem egyszer személyesen is megnézhetem a települést.
Elküldve : 2009-08-27 16:36:44
bodor margit
szeretnem ha halotak korat is feltüntetnek tekintettel arrol hogy csomafalvarol vagyok elszarmazva 1962 ota es igy az utca szerint nem ismerem de ha megis a kor fel lenne tüntetve tudnam milyen korosztaly vagy ne talan meg rokon is lehet üdv önnöket es elnezest kerek es meg ertest Tisztelettel B Margit
Elküldve : 2009-08-09 07:39:32
Karda Mónika
Gratulálok az oldal szerkesztőinek, igazán tartalmas, amolyan igazi csomafalvi stilusú.Nagyon szimpatikus, szivesen böngésztem rajta.Ma ismét büszke vagyok, hogy csomafalvi vér csörgedez az ereimben.
Elküldve : 2009-07-22 09:07:12
péter
tisztelt plébános úr! ammennyiben lehet tesékk feltenni az új képeket az oldalra vagy tessék kicserélni őket.köszönöm.
Elküldve : 2009-07-17 22:24:00
zsike
Iden ha minden jol megy talakozunk ujra.
Elküldve : 2009-07-07 22:03:54
Szabó Tamás
Ha valaki tud valamit Király Miklós kőműves csomafalvi lakosról,kérem értesítsen.
Elküldve : 2009-06-24 07:26:31
bkrisztina
Syervezik a csattogo v0lgyi találkozót julius 3-5 között jo lenne a tavalyi kisfilmet ujra betenni hogy az érdeklödök tudják mire számitsanak. kösz
Elküldve : 2009-06-19 07:37:16
Levente
Ezt csináljátok meg emberek, amit az alfalviak.
Én elszármazott vagyok csomafalvárol, de nagyon jó erzés volt az alfalvi napokat élőben követni interneten, és felismerni a tömegben egy - két régi ismerősömet. Segélek összehozni titeket az alfalviakkal, ismerem a weboldaluk szerkesztőjét, ha gondoljátok akkor a csomafalvi napokat is nézhetnénk élőben, remélve, hogy nemcsak én, hanem akár több száz elszármazott nyugtázná megelégedve, azt, hogy interneten is követheti az eseményeket.
Elküldve : 2009-06-07 21:36:31
Vendégkönyv
Beírás a vendégkönyvbe