Gyergyócsomafalva

Gyergyószárhegyen zajlik a XVII. Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor, ahová idén Felvidékről, Magyarországról, Csángóföldről és Székelyföld több településéről érkeztek gyerekek. Egyhetes itt-tartózkodásuk lehetőséget kínál képzőművészeti ismereteik bővítésére, emellett lesz alkalmuk megismerni a környék természeti és kulturális értékeit is.

A szárhegyi Ferenc-rendi kolostorban zajlik a tizenhetedik Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor. Az 1993 óta rendszeresen megszervezett tábor valódi találkozóhelyévé vált az elszakított területeken élő nemzetrészek gyerekeinek. Idén a gyergyói és csíkszeredai résztvevők mellett Magyarország, Felvidék, Csángóföld területéről érkezett magyar gyerekek tölthetnek felejthetetlen napokat Gyergyószárhegyen. A rendezvényen részt vevő harminc fiatal Borsos Miklós, illetve szülőföld témákban készített pályamunkák alapján nyert belépést a táborba.

Az alkotótábor fő célja a magyarságtudat ápolása, a tehetségkutatás, tehetséggondozás – a célnak megfelelően a gyerekek szakirányítás mellett grafika, festészet, szobrászat műhelymunkákon gyarapíthatják ismereteiket. Ezek mellett kézműves tevékenységeket is tartanak számukra, így elsajátíthatják a nemezelés és a bogozás technikáját.

A környék természeti és kulturális értékeivel is megismerkedhetnek, hisz itt-tartózkodásuk alatt kirándulásokkal szakítják meg az alkotó munkát, ismerkednek a környék embereivel, tájaival. Ugyanakkor programon van a csomafalvi Borsos Miklós-emlékház meglátogatása, ahol a fiataloknak lehetőségük lesz alaposabban megismerkedni a művész munkáival. A XVII. tábor alkalmával méltán kijelenthető, hogy a rendezvény beépült a környék kulturális életébe, és ez alkalommal harminc gyerek veheti át Borsos Miklós munkásságának szellemét.

Május 21-én, pénteken, a templom előtt gyűlekeztek mindazon csomafalviak, akik gyalog kívántak elzarándokolni a pünkösdszombati búcsúra Csíksomlyóra. A csomagokat lovas szekérrel Borsos László és fia, István szállította. A több mint 110 fős alfalvi keresztalját (más településekről, sőt Magyarországról is csatlakoztak hozzuk) - a hagyományokhoz híven - Balázs József festőművész vezette. Ferencz Antal plébános úr áldásával és harangszókísérettel indultak a keresztalják Újfalu, illetve Csíksomlyó itányába. A gyalogosokat Gödri István tisztelendő úr kísérte el a falu határáig. Az iskola és a községháza előtt összesereglet embertömeg búcsúztatta a zarándokokat. Isten óvja őket és a Csíksomlyói Boldogasszony segítse feltett szándékukban!

2010.05.20. 11.30 A MÁRIA ÚTON CSIKSOMLYÓRA IGYEKVŐ BUDAPESTI GYALOGOS ZARÁNDOKOK MA A GYERGYÓCSOMAFALVI TEMPLOMBA IS BETÉRTEK IMÁDKOZNI

A 13 zarándok április 13-án indult gyalog a budapesti kútvölgyi kápolnától és 40 nap gyaloglás után érkeznek Csíksomlyóra. Szilvay Gyula (Mária Egyesület, Magyarország) vezetésével a 38 napja gyalogló zarándokok betértek egy tizednyi rózsafűzér elimádkozására a csomafalvi plébániatemplomba is.

Naponta 20-30 km-et gyalogoltak, de volt eset, hogy 43 km-t is. A Budapestről elindult csapatból már csak 6-on vannak, útközben társultak hozzuk többen is. Az Erdélyi Kárpát Egyesület tagjai (közöttük: a csomafalvi Zsínyi István) kalauzolja a zarándokcsoportot egy-egy szakaszon át. A csomafalvi templomban elvégzett ima után, Ambrus A. Árpád ismertette röviden a zarándokokkal a települést és a templomot, majd Isten áldásával Csíksomlyó irányába vették az irányt.

Mi is az a Mária-út?

A Mária-út egy kialakítás alatt álló, Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, amelynek kelet-nyugati fő tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon.
A magyarországi szervezők a kezdeményezést szinte mindenkinek ajánlják, aki nyitott szívvel, a lelki feltöltődés reményében vállalkozik egy nagy gyalogos zarándoklatra, akár csoporttal, akár egyedül. Meghívást kap ide a hívő és a lelki megnyugvást kereső, a természet szépségeit, Közép-Európa kulturális kincseit megismerni vágyó ember. Egyrészt mert nem csak magyar, hanem egy regionális összefogás gyümölcse. Jelenleg osztrákok, szlovákok, magyarok, románok, későbbiekben pedig szlovének, horvátok, lengyelek is részt vesznek majd a zarándokút-hálózat kialakításában. Másrészt pedig kifejezetten a régióra jellemző zarándok hagyományokat igyekszik felmutatni – tudtuk meg a szervezőktől. Sajátsága még a Mária-útnak, hogy a teljes hálózat száznál is több Mária-kegyhelyet igyekszik összekötni.

Húsvétvasárnap, az eledelszentelést és a családi reggelit követően, 9 órakor a templom előtti Kossuth Lajos téren gyűlekeztek a lóháton és szekereken határkerülésre induló csomafalvi emberek. Kéttucatnyi lovas és a több mint harminc szekéren legalább 500 ember indult útnak a Nagymezőre. Egyik szekéren csak székelyruhás fiatalok foglaltak helyet. Ugyanakkor a 3-4 magyar zászló mellett 15-20 székely zászló is lobogott. A vezérlovasokat követően a "hivatalos" szekéren foglalt helyet Ft. Ferencz Antal plébános, Ambrus Tibor kántor, András Sándor egyházközségi gondnok és Márton László-Szilárd, Gyergyócsomafalva polgármestere.

Az idén már Gyergyószentmiklós zarándokai kint voltak a Nagymezőn, amikor megérkeztek a kőkereszthez a csomafalviak. A később érkező lovas-szekeres keresztalják üdvözölték egymást, majd elkezdődött a húsvéti szertartás (Ft. Portik-Hegyi Kelemen főesperes) és orálás. A gyergyóalfalvi Gál Mihály Csomafalvának (a jövő évi szervezőnek) adta át a képzőművészek által készített vándorereklyét. A csomafalvihatárkerülők idén Sárospatak fele jöttek haza.

Az egykori gépállomásnál a gyalogos keresztalja fogadta a lovasokat és együtt érkeztek a templom elé, ahol AndrásSándor egyházközségi gondnok orált, majd elkezdősött a húsvéti nagymise.

Szombat este a feltámadási szertartáson résztvevő hívek harangszó kisérettel gyertyás körmenetben vettek részt a templomtól a Borsos Miklós térig és vissza. A hatalmas tömegben jelen voltak a Máriás lányok, Szent István Keresztjének Őrei, az oltáriszentséget hordozó plébános és a káplán, valamint az egyházi kórus tagjai.

Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján került sor a szászfalusi temp-lom búcsújára. Idén, a szokásokhoz híven, a plébániatemplomban megtartott mise után indult a keresztalja Szászfaluba. A vezérkeresztet, csengettyűsöket, egyházi zászlókat, Szent István Keresztjének Őreit, a papságot és a híveket felvonultató zarán-dokok harangszós délben érkeztek a szászfalusi templomhoz, ahol már a z ottani hívek várták őket. Az ünnepi szentmise elején Köllő Szilárd szavalt egy Szűzanya verset, majd közel 15 pap végezdte a búcsús szentmisét. A búcsú ünnepi szónoka Rózsa Gás-pár deményházi (Marosszék) plébános volt. Az ünnepi szentmise végén a hívek ke-resztaljába szerveződve érkeztek vissza a plébániatemplomhoz.

- Március 13-án, szombaton délelőtt egy 12 fős vegyes csapat (csomafalviak és a ráckevei Duna Baráti Kör tagjai) elmentek Nyergestetőre, ahol felállították a Jánosi-Borsos Attila által készített ráckevei és a csomafalvi kopjafákat

- Szombat este a ráckevei Duna Baráti Kör fogadást adott a csomafalvi Borsika Panzió rendezvénycsűrjében, ahol egyebek mellett, egy címeres magyar zászlót ajándékoztak a csomafalvi polgármesternek; a fogadásra hivatalos volt a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke is, akivel együtt érkezett Dévai Nagy Kamilla székely származású magyarországi előadóművész. A jelenlévőknek magyar dalokat adott elő gitárkísérettel, többek között a Nemzeti dalt.

- Március 14-én, vasárnap 11 órától zajlott az ünnepi szentmise. A misét követően a templomkertben, Szent István kardja mellett került sor a gyergyócsomafalvi egyházközség önállóságának 280. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésre.

- Vasárnap este 7 órától a helyi kábeltelevízió levetítette „Az első szabad március 15 Csomafal-ván (1990)” című dokumentumfilm első részét.

- Március 15-én, hétfőn a székely zászló kultúrotthon előtti ünnepélyes felvonásával vette kezde-tét az ünnep. A diákok és felnőttek együtt vonultak tovább a templom előtti térre, ahol a plébános úr megáldotta a felvonásra előkészített nemzeti lobogót. A zászlófelvonásban közreműködtek a helyi önkéntes tűzoltók és a székelyruhás diákok.

- 10 órától zajlott az ünnepi szentmise. A szentmisét követően elkezdődött az ünnepség a Kossuth szobor előtt. A jelenlévők elénekelték a Szózatot. Ünnepi beszédet mondott: Moldován József államtitkár, Márton László-Szilárd polgármester és Szabó Ákos, a ráckevei Duna Baráti Kör képviselője. A csíksomlyói székely fórumon elfogadott nyilatkozatot Ambrus A. Árpád olvasta fel, kiegészítve három testvértelepülésünk (a magyarországi Dány és a felvidéki Lukanénye) polgármestereinek üzeneteivel, akik támogatásukról és szolidaritásukról biztosítottak.

- A Köllő Miklós Általános Iskola diákjainak előadásában verses-énekes műsor hangzott el. Ennek keretében hangzott el a „Nemzeti dal” a „Himnuszt”, és a „Mit kíván a magyar nemzet?”. Verset mondtak: Székely Attila, Borsos Sarolta, Huszár Beáta, Simó László, Mecher Hilda, Balogh Bíborka, Szilágyi Gellért, Kacsó Melánia, Király Tímea, Köllő Emese, Nagy Réka Viktória (felkészítők tanárok: Szőcs Margit és Vargyas Rozália). Kossuth nótákat és alkalomhoz illő dalokat énekelt a Köllő Miklós Általános Iskola kórusa (karvezető: Csiki Enikő tanárnő). Három diáklány (András Hemina, Domokos Zsófia és Bíró Krisztina) gitárkíséretel adta elő a „Nincs szó” és a „Ha én rózsa volnék” című dalokat.

- A Petres Ignác Fúvós Zenekar zenéje kiséretében helyezett el koszorút a Hősök Emlékművé-nél és a Kossuth Lajos szobornál: Moldován József államtitkár, a Helyi Önkormányzat, a Te-lepülési Székely Tanács, a Köllő Miklós Általános Iskola, a Ráckevei Duna Baráti Kör, a Helyi RMDSZ, a Helyi MPP, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Vitézi Rend. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.

- 12.30-kor indult el Nyergestetőre az az autóbusz, amely 42 csomafalvi és ráckevei személyt szállított az ünnepségre. A ráckevei Duna Baráti Kör és Gyergyócsomafalva szombaton felállított kopjafáit Ferencz Antal plébános úr áldotta meg, majd következett a koszorúzás – mindvégig tom-boló hóviharban. 15 órától a csomafalvi-ráckevei vegyes küldöttség részt vett a hivatalos nyerges-tetői ünnepségen is, amelynek szervezője idén Csíkkozmás község volt.

1730. március 15-én, ezelőtt 280 évvel, Ft. Zorger Gergely püspök úr jóváhagyja az Alfalutól való különválást és Gyergyócsomafalva önálló egyházközség megalakulását. 2010. március 14-én ünnepi szentmisével, templomkerti ünnepséggel és a történelmi múltat bemutató diavetítéssel emlékezett Gyergyócsomafalva népe e jelentős évfordulóra.

A plébános úr imádsággal emlékezett. Verset mondott: Köllő Szilárd, alkalomhoz illő népdalt énekelt: Király Boglárka. A templomkerti megemlékezést követően Ferencz Antal plébános úr a plébánia dísztermében vetítéssel egybekötött előadást tartott a csomafalvi egyházközség és templomok történetéről.

Menü

Bejelentkezés

Szavazások

Online felhasználók

2010. július 19., hétfő 13:54: Képzőművészeti foglalkozások reneszánsz környezetben