Községi könyvtár honlapja:

ÜNNEPEK: Gyergyócsomafalván 1990 óta ünneplik március 15-ét, és 2001 óta augusztus 20-át. A június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok napján tartott búcsúünnep több évszázadra nyúlik vissza. Az utóbbi években a búcsú köré szervezték a Falunapokat is.

HIVATALOS ÜNNEPEK: Egyházközségi templombúcsúval egybekötött általános faluünnep: június 29., Szent Péter és Pál napja; a szászfalusi templom búcsúünnepe: március 25., Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A nemzeti ünnepek közül kiemelkedik: március 15., az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulója. Az utóbbi években meghonosodni látszik augusztus 20., Szent István államalapító királyunk napjának megünneplése is. A nemzeti kegyelet napja: október 6., ilyenkor lobban fel 13+1 gyertya lángja az 1848/1849-es szabadságharc mártírjaiért.

KORTÁRSTALÁLKOZÓK: Minden év májusa és augusztusa között kortárstalálkozót szerveznek a 30-, 40-, 50-, 60-, sőt az utóbbi években a 70 évesek is. Ezekre a találkozókra meghívják az ellető évben Csomafalván született-, illetve jelenleg Csomafalván lakó kortársakat. Az ünnepségeket általában szombat délutánra szervezik.
Egy kortárstalálkozó általános forgatókönyve: délután gyűlekező a templom- vagy a kultúrotthon előtt; közös fényképek elkészítése; ünnepi szentmise; a templonból való kivonuláskor rokonok, ismerősök virággal köszöntik az ünnepelteket, a helyi fúvószenekar pedig alkalomhoz illő dalokat játszik; levonulás a temetőbe és az elhúnyt kortársak sírhantjainak megkoszorúzása; este zenés mulatság a vendéglőben.

SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK: A farsangi felvonulások ma már eléggé szerények községünkben és többnyire az iskolásokra korlátozódnak. Valaha, Húshagyókedden tartották a „Dúsgazdagolást és lázárolást” (ez a bibliai szegény Lázár népies változata), a néphiedelem szerint ilyenkor vívott meg Cibere vajda és Koncz király. Az elhullatott bicskákat (zsebkéseket) hajnalban a gyermekek keresték. A Húsvéthoz kapcsolódik a vasárnap reggeli eledelszenteltetés, a lovas határkerülés és orálás, a hétfői leány- és asszonylocsolás (locsoló versek), amiért cserébe pirostojást kapnak a legények, férfiak, és itallal, süteménnyel kínálják őket. A Pünkösdi királynőültetés és gyermeklakodalom kihalóban van, de még imitt-amott tartják. A csíksomlyói búcsúra valaha gyalog mentek a hívek, ezt a szokást az utóbbi években néhány fiatal elevenítette fel, akik az alfalvi keresztaljához csatlakoznak. Szent Péter és Pál ünnepe, az egyházközség búcsúja ünnepi szentmisével, kirakodó vásárral és újabban a Falunapok rendezvényeivel. A fáma szerint, „erre a napra még Oroszországból is hazaengedték a csomafalvi foglyokat...” A Karácsonyi ünnepkör Ádám és Éva estéjével kezdődik (gyermekek kántálása, pásztorjáték, éjféli mise). Karácsonyeste a felnőttek és a legények a hagyományos „Jézus megváltó” éneklésével köszöntik egymást, illetve a leányokat, éjféltől pedig az István nevezetűeket éneklik meg és köszöntik. A Jánosok köszöntését az „aprószentekelés” követi. Ez fűzfaágakból font korbács, és ezzel vesszőzik meg az asszonynépséget jókívánságok kíséretében.