Nyitólap arrow Hírek arrow HÍREK 5
 

Bejelentkezés






Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!

Szavazások

Kedves látogató, te melyik korosztályba tartozol?
 

Online felhasználók

Jelenleg 11 vendég olvas minket
Hallottaink

HÍREK 5

   

 
 


 2004_10_22_56os_megemlekezes_1.jpg

Kilenc évvel ezelőtt a Borsos Miklós Emlékházban tartott rendhagyó megemlékezésen Ft. Ferencz Béla, közismertebb nevén P. Ervin ferences atya, az 1956-os erdélyi események halálraítéltje beszélt az 57 évvel ezelőtti világot rengető eseményekről.

Ervin atya párhúzamot vont egyebek mellett 1456 és 1956 között: 1456 - Nándorfehérvár, 1956 - Budapest.

Október 23, amellett, hogy a kommunistaellenes magyar forradalom és szabadságharc évfordulója és egyben nemzeti ünnep; a katolikus naptár szerint, Kapisztrán Szent János emlékünnepe is, aki a nándorfehérvári csata egyik hadvezére volt, Hunyadi János mellett.

Ervin atya szerint, nincsenek véletlenek... 

 2004_10_22_56os_megemlekezes_2.jpg
 2004_10_22_56os_megemlekezes_3.jpg
 
 
 
 
OKTÓBER 22: ELHUNYT FÜR LAJOS 
 fur_lajos_gardista.jpg

 Für Lajos (Egyházasrádóc1930december 21. – Budapest2013október 22.[2]) történész, az MTA doktora, politikus, az MDF alapító tagja, azAntall-kormány és a Boross-kormány honvédelmi minisztere.

 http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCr_Lajos

 
 
 
 
 
 

1956. OKTÓBER 23.:

A KOMMUNISTAELLENES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ÉVFORDULÓJA 

 ERDÉLY ÉS SZÉKELYFÖLD '56-OS MÁRTÍRJAI

 erdely_1956.jpg

   Magyarországon kívül a legnagyobb méretû megtorlásra Romániában került sor. Az itteni pártvezetés a forradalmat használta fel a magyar kisebbség megfélemlítésére oly módon is, hogy amit nem tehettek meg 1944-45-ben, azt 1956-ban bepótolták. Börtönbe vetettek ellenzéki román értelmiségieket is. Egy másik csoportba a közös román - magyar fellépés érintettjei tartoztak. Temesváron például többségében román diákok követeltek nagyobb egyetemi szabadságot. Mintegy háromezer hallgatót tartóztattak le, 31-et ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre. A harmadik csoportba a magyar kisebbség, elsõsorban az értelmiség tartozott.
   A magyar forradalom vérbe fojtása után Romániában egyre-másra szervezték a kirakatpereket. Nemcsak az értelmiségi elit egy részét zárták börtönbe, hanem a hangadó munkásokat, a falvak legjobb gazdáit. Még tizenkét-tizennégy éves kisiskolásokat is börtönbe zártak a forradalommal való együttérzésük miatt.
   A féktelen retorzió a romániai magyarságot számarányánál jóval nagyobb mértékben sújtotta.
   Az erdélyi magyarok ellen négy nagy ún. "hazaárulási" per volt, ebbõl kettõben hoztak halálos ítéleteket. Az elsõ aSzoboszlai Aladár (mindenki Szoboszlay-ként írja, holott õ minden saját dokumentumában, végsõ kegyelmi kérvényében is Szoboszlai Aladárként írta alá), római katolikus lelkész nevével jelzett kirakatper volt. Ebben kétszáz személyt tartóztattak le, majd a forradalommal való szimpátiájuk jelképeként ötvenhat személyt ítéltek el, közülük tizenegyet halálra! Tízet ki is végeztek! Az ötvenhat személy összbüntetése meghaladta az ezerháromszáz évet.
   A másik a Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkész nevével jelzett harmincegy tagú érmihályfalvi csoport pere. Ez kizárólag a határmenti reformátusok ellen indult, amelyben három személyt ítéltek halálra. Késõbb az egyik büntetését életfogytiglanira változtatták, de a másik kettõt kivégezték.
   A harmadik a dr. Dobai István nevével fémjelzett "ENSZ-memorandum" per. A bûnük az volt, hogy az erdélyi magyarság jogsérelmeit el akarták juttatni az ENSZ-hez.
   A negyedik a Fodor Pál csíkszeredai-csíksomlyói vasút-, híd-, útépítõ mérnök vezette csoport elleni per. Ebben a perben ítélték 10 év börtönbüntetésre dr. Csiha Kálmán, 1990 utáni erdélyi református püspököt. Egyébként a per a katolikusok és a Ferenc-rendi szerzetesek ellen indult.
   A kivégzések sajátos romániai tragédiájához az is hozzátartozik, hogy a családtagok ma sem tudják, hol nyugszanak szeretteik földi maradványai!
   A Romániában kivégzettek névsora:
Szoboszlai Aladár római katolikus plébános 1925. január 18-án született Temesvár-Mehalán. Kivégezték 1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében.
Ábrahám Árpád római katolikus plébános 1914. február 16-án született Sepsibükszádon. 1958. szeptember 1-jén végezték ki a Szekuritáté temesvári börtönében.
báró Huszár József földbirtokos 1913. március 9-én született Bécsújhelyen, Ausztriában. 1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében kivégezték.
Dr. Fîntînaru Alexandru ügyvéd 1895. március 25-én született Szemlakon. 1958. szeptember 1-jén végezték ki a Szekuritáté temesvári börtönében.
Orbán Károly földbirtokos 1888. július 6-án született Mezõmadarason. 1958. szeptember 1-jén kivégezték a Szekuritáté temesvári börtönében.
Lukács István magyarpécskai kereskedelmi könyvelõ 1920. február 20-án született Magyarpécskán. 1958. szeptember 1-jén kivégezték a Szekuritáté temesvári börtönében.
Orbán István tisztviselõ, földmûves 1900. augusztus 20-án született Csíkpálfalván.
1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében kivégezték.
Tamás Dezsõ tisztviselõ 1901. május 16-án született Alsóbarbatény-Iszkrony bányatelepen. 1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében kivégezték.
Tamás Imre tanító 1907. szeptember 7-én született Csíkszeredában. 1958. szeptember 1-jén kivégezték a Szekuritáté temesvári börtönében.
Dr. Kónya István-Béla ügyvéd 1915. június 4-én született Gyergyószentmiklóson. 1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében kivégezték.
Sass Kálmán református lelkész 1904. április 17-én született Gálospetriben.
1958. december 2-án a szamosújvári börtönben kivégezték.
Dr. Hollós István volt hadbíró százados, latin-magyar-francia szakos tanár 1906. augusztus 8-án született Érmihályfalván. 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben kivégezték.
Szígyártó Domokos molnár 1933. április 25-én született a háromszéki Ozsdolán.
1959. április 20-án végezték ki a szamosújvári börtönben.
Moyses Márton egyetemi hallgató, költõ 1941. április 20-án született Sepsiszentgyörgyön. 1970. február 13-án Brassó fõterén benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta önmagát. Szörnyû szenvedések után 1970. május 15-én hunyt el.
Karácsonyi István minorita szerzetes 1908. július 10-én született Aradon. Luciu-Giurgeni-i megsemmisítõ munkatáborban kukoricatörés közben hunyt el.
Pietsch Béla festõmûvész 1887. február 12-én született Aradon. A galaci börtönben halt meg 1958. november 26-án.
Szörcsey Elek gazdálkodó 1890. szeptember 17-én született Torján. Az 1958. május 30-i ítélethirdetés után nem sokkal a temesvári börtönben hunyt el.
Nagy József földbirtokos, falusbíró 1913. március 8-án született Ákoson (Szilágy megye). 1961 augusztusában hunyt el a dési börtönben.
Kertész Gábor ügyvéd gyakornok 1927. szeptember 3-án született Vajdakamaráson.
1963. február 23-án hunyt el a Vãcãreºti-i börtönkórházban.
Bíró Károly munkás 1941. december 8-án született Csíkszenttamáson. 1963 nyarán a Luciu-Giurgeni-i megsemmisítõ táborban Hadnagy Istvánnal együtt szökést kísérelt meg. Amikor elfogták õket, õt helyben agyonlõtték.

A névsort Tófalvi Zoltán állította össze

   Ez a névsor az eddigi leghitelesebb és legteljesebb. Csak azok neve szerepel benne, akiket levéltári dokumentumokkal bizonyíthatóan halálra ítéltek, kivégeztek, vagy a börtönben agyonvertek.
   Ugyanakkor feltétlenül meg kell emlékeznünk még egy csoportról, akiknek a helyzete még mindig tisztázatlan. Ez a Magyarországon kivégzett, de erdélyi származású mártírok ügye. A 225 elismert kivégzett közül ugyanis 8 erdélyi születésû! Az örmény-magyar származású Pongrácz-fivérek ugyancsak Erdélybõl, Szamosújvárról telepedtek át Magyarországra. Egészen bizonyos az is, hogy még újabbakról is ki fog derülni, hogy erdélyiek. A Kádárék által elsõként kivégzettek is erdélyiek voltak: a marosvásárhelyi Dudás József és a krassó-szörényi Szabó János, a Széna tér legendás parancsnoka. Valóban õk is megérdemelnének egy külön emlékmûvet, legyen ez a következõ feladat!
   Eörsi Lászlónak  megjelent kötete (1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelõ - Rubicon könyvek sorozat) szerint a 225 kivégzett közül bizonyíthatóan, az anyakönyvi adatok tanúsága szerint nyolcan voltak erdélyiek. Ez a kivégzettek közel négy százaléka. Ha mindehhez hozzászámítjuk a bírósági ítélet nélkül kivégzett tizenkét erdélyi magyart, a börtönben, a megsemmisítõ táborokban agyonvertek, halálra kínzottak vagy éppen szökés közben agyonlõttek mindmáig nem pontos statisztikáját, akkor egyértelmûen kijelenthetjük: az erdélyi magyarság számarányánál nagyobb véráldozatot hozott a magyar forradalom és szabadságharc eszméivel való azonosulásért!
   A Budapesten és Magyarország különbözõ településein a forradalmi harcok élvonalában küzdõ erdélyiekre azért is fokozott figyelmet kell fordítanunk, hogy pontosan érzékelhetõ legyen: csak egységes 1956-ról beszélhetünk!
   A Magyarországon kivégzettek névsora:
Balla Pál fakitermelõ 1919. január 5-én született Aradon. 1957. október 25-én végezték ki Budapesten.
Balogh László csatornatisztító 1925. június 9-én született Aradon. 1958. április 22-én végezték ki Budapesten.
Berecz György gépkocsivezetõ 1924. május 11-én született Kolozsváron. 1958. január 28-án végezték ki Budapesten.
Bokor János vasesztergályos 1919. október 5-én született Gyergyóújfaluban. 1958. november 6-án végezték ki Budapesten.
Dudás József technikus, mérnök 1912. szeptember 22-én született Marosvásárhelyen. 1957. január 19-én végezték ki Budapesten.
Preisz Zoltán szerszámlakatos 1925. szeptember 27-én született Marosvásárhelyen. 1957. május 7-én ítélték halálra.
Szabó János gépkocsivezetõ 1897. november 17-én született a Krassó-Szörény megyei Zaguzsénben. 1957. január 19-én végezték ki Budapesten.
Szabó János gépkocsivezetõ 1928. július 1-jén született Szamosardón. 1960. március 2-án végezték ki Budapesten.

A névsort Tófalvi Zoltán állította össze Eörsi László könyve alapján

 

 
 

  

 

 
2013_szntcsomafalva2_b_szh.jpg 
 Baricz-Tamás Imola (szekelyhon.ro) felvétele a III. Székely Fórumról
 
 
2013_10_12_szekely_forum.jpg 
 iii_szekely_forum_2.jpg

 

A III. SZÉKELY FÓRUM ZÁRÓNYILATKOZATA

A Gyergyócsomafalván 2013. október 12-én szervezett III. Székely Fórum résztvevői:

    1. megfogalmazták, hogy ITT AZ IDŐ a Székely Nemzetgyűlés összehívására. A 2006. június 18-án „összesereglett minden székelyek Nemzetgyűlésére” hivatkoztak, amely kinyilvánította, hogy „a magyar nemzet részét képező székely nép élni akarönrendelkezésre való jogával, és ezen jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzását”, és tárgyalások megkezdését a román állam vezetőitől, és amely felszólította a Székely Nemzeti Tanácsot, „hogy (…) amennyiben e megállapodás nem jön létre, (…) 2006 őszén hívjon össze Székely Nemzetgyűlést, hogy az döntsön a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítési módjáról.”

Elérkezett az idő e határozat végrehajtására!

A székely társadalomban érlelődik a Székely Nemzetgyűlés összehívásának gondolata. Ezt jelzi az a Nyílt levél is, amelyet Nagy Pál, az EMNT székelyudvarhelyi elnöke, és Bíró Edith, a Székelyudvarhelyi Székely Tanács elnöke címzett ez év júliusában Tőkés Lászlóhoz, az EMNT, és Izsák Balázshoz, az SZNT elnökéhez.

A székelység mint önszerveződésre és önigazgatásra képes, cselekvő közösség végveszélyben van! A román hatalom régiósítási tervével Székelyföld Trianonját készíti el, a szórványosodás útjára taszítva a székely népet.

A III. Székely Fórum tudatosítani kívánja a székely közösségben, mindenekelőtt a politikai pártok és társadalmi szervezetek vezetőiben, hogy a székely nép jövőjéről meghozandó döntés jogát és lehetőségét az önrendelkező székely nép kezébe kell adni!

    2. megfogalmazták, hogy ELÉRKEZETT AZ IDŐ az önrendelkezési jog gyakorlatba ültetésére: az önrendelkező gazdasági, társadalmi és kulturális élet kiépítésére.

    3. javaslatot tettek a Székely Nemzetgyűlés összehívása módozatára és összetételére vonatkozóan.

Székely Nép önrendelkezési jogát a történelmileg kialakult és évezreden át működtetett Székely Nemzetgyűléseken gyakorolta és gyakorolhatja ma is!

Székely Nemzetgyűlés mielőbbi előkészítése és összehívása, az önrendelkezési jog gyakorlatba ültetése a társadalmi, gazdasági és kulturális élet minden területén tehát korparancs!

ITT AZ IDŐ!

Gyergyócsomafalva, 2013. október 12.

A Székely Fórum résztvevői 

 

A Székely Nemzetgyűlés összetételéről szóló javaslatot itt olvashatják:

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=559354244112457&set=o.230495063771670&type=1&theater

 
 
 
 
 
SZEPTEMBER UTOLSÓ HÉTVÉGÉJÉN: SZÉKELY KULTÚRA NAPJA CSOMAFALVÁN 
 csiki_szekely_kronika.jpg 

     Szeretettel meghívjuk 2013 szeptember 27-én, pénteken délután 18.00 órától

a Székely Kultúra Napja alkalmávalSántha Attila költő

előadására

a Borsos Miklós Emlékházba.

Az előadás címe:

A Csíki Székely Krónika eredetiségének vizsgálata

Házigazda Borsos Géza

szervezők a

Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Csomafalvi Székely Tanács

 Fotók: Tofán Andrea

  
 
2013_szkn_1.jpg 
 2013_szkn_2.jpg
 
 
 
 
 

 2013. SZEPTEMBER 16: ISKOLAKEZDÉS CSOMAFALVÁN

Fotók: Szakáli Mónika 

 2013_09_16_a.jpg
 2013_09_16_b.jpg
 2013_09_16_c.jpg
 
 
    
 
 
 

BAUMGARTNER ZSOLT EGYKORI FORMA 1-ES PILÓTA TESZTELTE A CSOMAFALVI GOKART-PÁLYÁT

Fotók: Ambrus Aladár

 cimg8536.jpg
 cimg8541.jpg
 cimg8543.jpg
 cimg8548.jpg






ISTEN ÉLTESSE AZ 50 ÉVESEKET!

ISTEN NYUGTASSA AZ ELHUNYT KORTÁRSAKAT...

A találkozóra aug. 31-én, szombaton kerül sor.

A 10 évvel ezelőtti fényképet Csiki Tibor bocsájtotta rendelkezésünkre. Köszönjük szépen!

 2013_50_evesek.jpg






AUGUSZTUS 24: VILLÁCSAPÁSTÓL KELETKEZETT TŰZ MARTALÉKÁVÁ VÁLT EGY SZÉNATÁROLÓ AZ AKADÁN UTCÁBAN

A Csata Béla által készített fényképeken a csomafalvi tűzoltóság beavatkozása látható. Sajnos, ezúttal nem sok mindent lehetett megmenteni, egyebek mellett közel 400 mázsa széna is odavaszett...

 tuzoltas_1.jpg
 tuzoltas_2.jpg
 tuzoltas_4.jpg






A LEGMAGASABB ÁLLAMI KITÜNTETÉSSEL, A SZENT ISTVÁN RENDDEL TÜNTETTÉK KI

EGERSZEGI KRISZTINÁT, TÖBBSZÖRÖS OLIMPIAI-, VILÁG- ÉS EURÓPA-BAJNOK ÚSZÓNŐT

Fotók: Ambrus A. Árpád

 egerszegi_003.jpg
 Egerszegi Krisztina három alkalommal is Gyergyócsomafalván, a Borsika panzióban töltötte családjával a húsvéti ünnepeket. A fénykép 2010-ben készül, amikor a Települési Székely Tanács akkori elnöke székely zászlót ajándékozott neki.
 
 2009_hatarkerules_egerszegi.jpg
 Egerszegi Krisztina a nagymezei határkerülésen 2009-ben a Gyergyócsomafalvi Székely Tanács egyik tagjának társaságában








75 ÉVES A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE

MEGEMLÉKEZÉS, KONFERENCIA ÉS KITÜNTETÉSEK ÓPUSZTASZEREN

 mvsz_logooo.jpg

A Magyarok Világszövetsége augusztus 18-án ünnepelte alapításának 75. évfordulóját. Az esemény nyitányaként augusztus 16-án, 11 órakor A Magyar Nemzetért Érdemérem átadására és a kitüntetettek nevét viselő emlékfák avatására került sor Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban.

2013-ban a következő személyiségeknek ítélte oda A Magyar Nemzetért Ezüstérmet a Magyarok Világszövetségének elnöke: Ádám Jenő – a horvátországi magyarság 7 évtizedes szolgálatáért; Balczó András –életútjáért, magyarságáért, a magyar nemzet hírnevének öregbítéséért; BORSOS GÉZA-JÓZSEF – életútjáért, nemzetszolgálatáért, a Székely Nemzeti Tanács életre hívásáért; Botos László és Margaret – életútjukért, magyarságszolgálatukért, a Magyarságtudományi Intézet élén végzett munkájukért; Bottyán Zoltán – életútjáért, nemzetszolgálatáért, a magyar nemzet új meghatározásának kialakításában vállalt szerepéért; Csete György –életútjáért, építőművészetéért, magyarságáért; Dr. Drábik János – életművéért és a magyar nemzet új meghatározásának kidolgozásában vállalt szerepéért; Kozma Imre atya – kereszténységéért, a magyar nemzet legszebb értékeinek megjelenítéséért; Szabados György Gergely szegedi bognármester – nagy tettekre hevítő, az utódok számára követendő példát jelentő életéért; Szaniszló Ferenc – több évtizedes kiemelkedő oknyomozó újságírói munkásságának és nemzetszolgálatának elismeréseként, valamint a magyar minisztérium részéről őt ért megaláztatás ellentételezéseként; Dr. Szilvay Géza – életútjáért, magyarságáért, a hangszeres zeneoktatás nemzetközileg elismert „Kodály-módszerének” kidolgozásáért.

A Magyar Nemzetért Aranyérem a Magyarok Világszövetségének legmagasabb kitüntetése, amelyet immár csak posztumusz ítélnek oda. Az eddigi kitüntetettek, kitüntetésük időrendi sorrendjében: Rácz Sándor, Dr. Gidai Erzsébet, Árva Vince atya, Dr. Baráth Tibor, Magyar Adorján, Dr. Hegedűs Loránt.

Az MVSZ alapításának 75. évfordulóján, augusztus 18-án, vasárnap nemzetpolitikai konferenciára került sor nemzeti sorskérdésekről, az alábbiak szerint: Patrubány Miklós: Hagyomány  Tudás – Újjászületés; A Magyarok Világkongresszusának állandóan működő ügyvivő testülete, a Magyarok Világszövetsége 75 éves; Dr. Tanka Endre: Földforgalmi törvény – a nemzeti önvédelem feladása; Dr. Damm Andrea: A devizahitelek kérdése: hitel, csalás vagy manipuláció?; Fuksz Sándor – Kiss Endre József: Amiről nem mondunk le: Petőfi Sándor hamvainak felkutatása;Bottyán Zoltán: A magyar nemzet új meghatározásáról, egy évvel annak elfogadása után.










AUGUSZTUS 20.: ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLYUNK ÜNNEPE
 Gyergyócsomafalva (Székelyföld, Erdély)
 szt_istvan_felajanlja_a_szent_koronat.jpg

 Szent István király a Boldogasszonynak ajánlja a Szent Koronát (freskó a csomafalvi plébániatemplomból)

 

 kard.jpg
 Szent István kardja a csomafalvi plébániatemplom kertjében
 











AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK: NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPE

 SZŰZ MÁRIA MENNYBEMENETELE

 husveti_kapolna.jpg

 Ünnepi miserend augusztus 15-én Gyergyócsomafalván:

09.45 - Szentmise Szászfaluban

11.00 - Ünnepi szentmise a plébániatemplomban

18.00 - Szentmise a plébániatemplomban

A fényképek a csomafalvi plébániatemplom húsvéti kápolnáját és a "Mária mannybemenetele" oltárt ábrázolják. Az oltárt 1877-ben Zintaller Mihály készítette és 1982-ig ez volt a plébániatemplom főoltára (ekkor cserélték meg a Jézus Szent Szíve oltárral - ma ez látható a szentélyben).

 maria_mennybemenetele.jpg




 





 
AZ ELSŐ HIVATALOS ADATOK A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL

 

ROMÁNIA LAKOSSÁGA NEMZETISÉG SZERINT

Összlakosság - 20.121.641; Ebből: Román - 16.792.888; Magyar (és székely) – 1.227.623; Cigány (roma) - 621.573; Ukrán - 50.920; Német - 36.042; Török - 27.698; Orosz-lipován - 23. 487; Tatár - 20.282; Szerb - 18.076; Szlovák 13.654; Bolgár - 7.336; Horvát 5.408; Görög 3.668; Olasz - 3.203; Zsidó - 3.271; Cseh - 2.477; Lengyel - 2.543; Kínai - 2.017; Örmény - 1.361; Csángó - 1.536; Macedón - 1.264; Egyéb - 18.524; Nincs adat - 1.236.810 (!!!)

HARGITA MEGYE LAKOSSÁGA NEMZETISÉG SZERINT

Összlakosság - 310.867; Ebből: Román - 39.196; Magyar (és székely) - 257.707; Cigány (roma) - 5.326; Ukrán - 14; Német - 70; Török - 11; Orosz-lipován - 5; Tatár - 3; Szerb - 5; Szlovák 3; Bolgár - 0; Horvát - 0; Görög - 0; Olasz - 3; Zsidó - 5; Cseh - 0; Lengyel - 3; Kínai - 0; Örmény - 6; Csángó - 30; Macedón - 0; Egyéb - 45; Nincs adat - 8.432 (!!!)

 

ROMÁNIA LAKOSSÁGA ANYANYELV SZERINT

Összlakosság – 20.121.641; Román – 17.176.544 (85,36 %); Magyar – 1.259.914 (6,26 %); Cigány (romani) – 245.677 (1,22 %); Ukrán – 48.910 (0,24 %); Német – 26.557; Török – 25.302; Orosz – 18.946; Tatár – 17.677; Szerb – 16.805; Szlovák – 12.802; Bolgár – 6.518; Horvát – 5.167; Olasz – 2.949; Görög – 2.561; Cseh – 2.174; Lengyel – 2.079; Kínai – 2.039; Örmény – 739; Jiddis – 643; Egyéb – 16.841; Nincs adat – 1.230.028 (6,11 %).

 

HARGITA MEGYE LAKOSSÁGA ANYANYELV SZERINT

HARGITA MEGYE: Összlakosság – 310.867; Román – 39.786 (12,80 %); Magyar – 261.417 (84,09 %); Cigány (romani) – 1.117 (0,36 %); Ukrán – 11; Német – 56; Török – 10; Orosz – 9; Tatár – 0; Szerb – 3; Szlovák – 0; Bolgár – 0; Horvát – 0; Olasz – 3; Görög – 0; Cseh – 0; Lengyel – 0; Kínai – 0; Örmény – 0; Jiddis – 0; Egyéb – 30; Nincs adat – 8.419 (2,71 %).

 

ROMÁNIA LAKOSSÁGA VALLÁSFELEKEZET SZERINT

ROMÁNIA: Összlakosság – 20.121.641; Ortodox – 16.307.004 (81,04 %); Római katolikus – 870.774 (4,33 %); Református – 600.932 (2,99 %); Pünkösdista – 362.314 (1,80 %); Görög katolikus – 150.593 (0,75 %); Baptista – 112.850 (0,56 %); Adventista – 80.944 (0,40 %); Muzulmán – 64.337 (0,32 %); Unitárius – 57.686 (0,29 %); Jahova tanúi – 49.820; Evangélium szerinti keresztények – 42.495; Óritusú keresztények – 32.558; Zsinatpresbiteri evangélikus-lutheránus – 20.168; Szerb ortodox – 14.385; Evangélista (neoprotestáns) – 15.514; Ágostai hitvallású evangélikus – 5.399; Mózeshitű zsidó – 3.519; Örmény keresztény – 393; Egyéb vallású – 30.557; Felekezet nélküli – 18.917; Ateista – 20.743; Nincs adat – 1.259.739 (6,26 %).

 

HARGITA MEGYE LAKOSSÁGA VALLÁSFELEKEZET SZERINT

Összlakosság – 310.867; Ortodox – 37.670 (12,12 %); Római katolikus – 200.663 (64,55 %); Református – 36.760 (11,82 %); Pünkösdista – 575; Görög katolikus – 516; Baptista – 811; Adventista – 492; Muzulmán – 25; Unitárius – 21.023 (6,76 %); Jahova tanúi – 1.724; Evangélium szerinti keresztények – 270; Óritusú keresztények – 6; Zsinatpresbiteri evangélikus-lutheránus – 147; Szerb ortodox – 4; Evangélista (neoprotestáns) – 84; Ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus – 39; Mózeshitű zsidó – 7; Örmény keresztény – 70; Egyéb vallású – 490; Felekezet nélküli – 655; Ateista – 113; Nincs adat – 8.723 (2,81 %).

 

ROMÁNIAI MAGYAR NEMZETISÉGŰEK ANYANYELV SZERINT

Magyar (és székely) nemzetiségű összesen – 1.227.623; Ebből: magyar anyanyelvű – 1.206.264; román anyanyelvű – 20.706; német anyanyelvű – 248; cigány (romani) anyanyelvű – 207; szlovák anyanyelvű – 32; bolgár anyanyelvű – 20; szerb anyanyelvű – 15; orosz anyanyelvű – 9; olasz anyanyelvű – 3; cseh anyanyelvű – 3; egyéb anyanyelvű – 28; nincs adat az anyanyelvről – 68.

 

ROMÁNIAI MAGYAR ANYANYELVŰEK NEMZETISÉG SZERINT

Magyar anyanyelvűek összesen – 1.259.914; Ebből: magyar (és székely) nemzetiségű – 1.206.264; cigány (roma) nemzetiségű – 32.777; román nemzetiségű – 14.128; német nemzetiségű – 5.279; csángó nemzetiségű – 390; zsidó nemzetiségű – 379; szlovák nemzetiségű – 109; örmény nemzetiségű – 57; szerb nemzetiségű – 46; bolgár nemzetiségű – 39; ukrán nemzetiségű – 24; olasz nemzetiségű – 20; cseh nemzetiségű – 20; lengyel nemzetiségű – 20; görög nemzetiségű – 12; orosz-lipován nemzetiségű – 9; horvát nemzetiségű – 9; török nemzetiségű – 3; macedón nemzetiségű – 3; egyéb nemzetiségű – 48; nincs adat a nemzetiségről – 277.

 

ROMÁNIAI MAGYAR NEMZETISÉGŰEK VALLÁSFELEKEZET SZERINT

Magyar (és székely) nemzetiségű összesen – 1.227.623; Ebből: református – 563.611 (45,91 %); római katolikus – 500.444 (40,76 %); unitárius – 55.794 (4,54 %); ortodox – 26.009; görög katolikus – 16.144; zsinatpresbiteri evangélikus-lutheránus – 12.431; baptista – 12.408; Jehova tanúi – 11.322; adventista – 7.985; pünkösdista – 6.430; evangélium szerinti keresztény – 1.953; evangélista (neoprotestáns) – 1.492; ágostai hivallású evangélikus-lutheránus 778; szerb ortodox – 266; óritusú keresztény – 154; örmény keresztény (katolikus) – 115; mózeshitű zsidó – 78; felekezet nélküli – 3.417; ateista – 873; nincs adat a felekezetről – 2.754.

 

 


 

 
< Előző   Következő >


 

© 2014 Gyergyócsomafalva
Minden jog fentartva! 2007 Ambrus Aladár
Design: ASL.hu | ASL, ahol segítségre lelsz