Gazdasági fejlődés

    • 1567-ben az írott dokumentumok már említik a csomafalvi vashámort. A kezdeti mesterségek a vízimalmok hasznosításához kapcsolódtak. 1710-ben 15 ilyen malom létezett a Somlyó patak mentén. Voltak, amelyeket só és gabona őrlésére használtak, mások fűrészmalmakként működtek.
    • 19. század elején megnő a kovácsok, kerekesek, zsindelykészítők, ácsok, asztalosok és tutajosok száma. A fát tutajon szállították Aradig (adott esetben Szegedig és Belgrádig is). Ez 1909-ben, a Maros menti vasútvonal kiépítésével meg-szűnt. Hazafele, a sót lóháton szállították Parajdról (Só útja).
    • A földműves népesség a faluban mindig többségben volt (még 1910-ben is 71,4%), de mellette molnárok, kőfaragók, ácsok is jelentős szerepet játszottak. A 19. század ’30-as, ’40-es éveiben az Erdélyi Múzeum Egyesület szakemberei figyeltek fel és népszerűsítették a csomafalvi famegmunkálást és kádármesterséget.
    • Az 1950-es években megkezdték egy aranybánya megnyitását (Aranyász), de az aranytartalékot a ’60-as években zárolták.
    • Jelenleg Csomafalván 2 részvénytársaság (Agromec Csomafalva RT, Hajnal RT), 117 KFT (pl. Apicom, AGM Emil, AutoServ SOS, Barinstal Confort, Bege-Bege Company, Fa Komplex, Enibom, Gala, Har-Brad, Hurom-Buda, Interholz, Kelaserv, Lemacom, Luc-Fa-Lak, Mad Impex, Márvány Impex, Maxel, Mohos Impex, Nori-Lor, Pegas, Prodlemn Köllő, Progres K, Rexim, Rocompex, Steffi Com, Tibgo Prod, Tropycom, Voauser, Weekend, stb.), 71 családi- és magán-vállalkozás működik. A cégek nagy része fa feldolgozással foglalkozik. Más területek: kereskedelem, építőanyagipar, szállítás, gépipar, fém-megmunkálás, élelmiszeripar és mezőgazdaság, kézműves- és kisipar, stb.)
    • 5512 há mezőgazdasági területen (1419 ha szántó, 1117 ha legelő, 2967 ha kaszáló) elsősorban egyéni formában zajlik a gazdálkodás.  Bizonyos mezőgazdasági részterületeken (gabona- és burgonyatermesztés) kisebb, nem hivatalos, társulások léteznek (pl. Lepke).
    • 4063 há erdős területből: 2178 hektáron a Közbirtokosság, 950,47 hektáron a kiszakítottak, 973,30 hektáron pedig a Szilfás Társaság gazdálkodik. A Szilfás eredetileg 335,44 hektárt kapott vissza, ez a későbbiekben kiegészült közbirtokossági és kiszakított területekkel.
    • A településen 22 bolt (nagyrészük élelmiszer és mini abc), valamint 8 vendéglő és bár (Bege-bár, Üvegcsűr, Hajnal, stb.) működik.
    • A településen működik egy postahivatal, egy telefonközpont (602 vezetékes telefonnal), a Hitelbank, a Takarék- és Betétpénztár (CEC) helyi kirendeltsége, valamint a Fogyasztási Szövetkezet.
    • Az andezitet termelő kicsiloki kőbánya, mely a község tulajdonát képezi, jelenleg haszonbérbe van adva az Interholz Kft-nek.
    • A híres csomafalvi ácsok keze munkáját dicséri a Müncheni Olimpiai Stadion, valamint a Sevillai Világkiállítás Makovecz Imre tervezte fapavilonja. De mestereink Erdélytől Magyarországig, Németországtól Franciaországig, Líbiától Irakig mindenhol otthagyták kezük munkájának nyomait.

GYERGYÓCSOMAFALVI KÖZBIRTOKOSSÁG

Összterület 2008 májusban: 3218 ha
Melyböl erdő: 2178 ha
Legelő és beerdősödött terület: 1040 ha
Közbirtokossági tagok száma összesen: 1368
-melyből: 1170 csomafalvi lakos – 198 az ország különböző részén lakik.
Legkisebb tulajdon: 0,05 ha
A legnagyobb tulajdon:  30 he
Az egy főre eső  átlag terület: 2,35 ha

A csomafalvi közbirtokosság  megalakult 1898 –as évben és 1906 januar 22-én SZÁSZ LAJOS  főszolgabiró jelenlétében megtartott közgyűlésen született meg az első alapszabályzat a GYERGYÓCSOMAFALVI  KŐZBIRTOKOSSÁG osztatlan állapotban levő közösen használt erdejéről; aláírások Szász Lajos főszolgabiró, Székely Ferenc közbirtokossági elnök, Székely Janos, Baroti Alajos tagok

Újraalakult: 2000. januar 20-án a 2000/1-es számú törvény 28-as cikkelye alapján
Székhelye: Gyergyócsomafalva,  Főút 202 szám, telefon 0266-351221
Közbirtokossági elnök:  2000 től BENEDEK IMRE Csomafalva 1437 szám (telefon 0266-351331; mobil: 0740-016876)