Fejlesztési stratégia

I. Általános elvek

1 – A község hivatalos neve: GYERGYÓCSOMAFALVA, román nyelven: CIUMANI.
2 – Gyergyócsomafalva a romániai területi-közigazgatási felosztás alapegységét képezi, tehát község. Közigazgatásilag Hargita megyébe illeszkedik.
3 – A községet egyetlen település alkotja: Csomafalva. A Maros bal partján fekvő falurész, a Szászfalu, nem alkot külön települést.
4 – A község hivatalos területét és határait törvények rögzítik, és ezek megváltoztatása csakis népszavazással történhet, a törvény értelmében.
5 – A lakosság homogén összetételű, természetes közösséget alkot. Románia Alkotmánya 3. szakasza, 4. pontjának helyi viszonyokra való alkalmazása értelmében a község területére idegen népesség nem telepíthető, ugyanakkor tilos a lakosság összetételének bármilyen fajta erőszakos megváltoztatása.
6 – A község lakossága a helyi autonómia elve alapján szervezi meg önmagát és dönt saját sorsáról, tiszteletben tartva az ország törvényeit és a vonatkozó nemzetközi szerződéseket.
7 – A közösség egységének alapját az együttélési normák képezik. Ennek alapfeltételei: az emberi jogok, valamint a tulajdon sérthetetlenségének tiszteletben tartása, az emberi szolidaritás, a rendtartó székelyfalu és a keresztény értékrenden alapuló normák érvényesítése.
8 – Helyi közigazgatási és döntéshozatali testületek: a Helyi Önkormányzat (Helyi Tanács, Polgármester, Jegyző).
9 – Helyi döntéshozatali, és egyeztető fórumok: a Helyi Népszavazás, az Arányos Képviseletű Falugyűlés, valamint a Civil Egyeztető Fórum.
10 – Az etnikai jellegű közképviseletet, érdekvédelmet és érdekegyeztetést a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szervezete, valamint más hasonló jellegű szervezetek révén valósítja meg a közösség. A politikai és minden más jellegű pluralizmus érvényesítése a közösség, illetve a közösség tagjainak elidegeníthetetlen joga.
11 – Közösségi jellegű, meghatározó szereppel bíró helyi intézmények: az egyház és az iskola.
12 – A civil társadalom kiépítésében, működtetésében és a közösségi fejlesztésben meghatározó tényezők a civil szervezetek: egyesületek és alapítványok.
13 – A gazdasági-társadalmi élet meghatározói: a szakmai- és réteg-szerveződések, a közösségi gazdálkodásra létrejött mezőgazdasági társulások és erdő közbirtokosságok.
14 – A községfejlesztés érdekében, a közösség véleményének konzultálásával, rövid- és hosszú távú fejlesztési tervek, koncepciók készülnek, melyek illeszkednek a kistérségi és regionális elképzelésekbe is. Az átfogó jellegű problémák megoldása és az együttműködések érdekében Gyergyócsomafalva község, közösségi jellegű tényezői révén, kistérségi és regionális településszövetségekbe társul és aktívan részt vesz ezek tevékenységében.
15 – A közösség kiemelt feladatának tekinti az értékek konzerválását, a helyi hagyományok, sajátosságok és jellegzetességek őrzését, ápolását, de ugyanakkor nyitott az új, modern és haladó eszmék elfogadására, kooptálására is.
16 – Gyergyócsomafalva község baráti és partneri kapcsolatok kialakítására törekszik hazai és határon túli településekkel. Ennek érdekében testvértelepülési szerződéseket köt és élő kapcsolatokat ápol.
17 – Gyergyócsomafalva községben a hagyományos és a mindennapi életben használt nyelv: a magyar nyelv. Az ország hivatalos nyelvét (a román nyelvet) a törvénynek megfelelően alkalmazzák a községben.

II. A faluközösség

A közösség és tagjai, a községpolgár

18 – A faluközösség tagja minden itt született, valamint a az érvényes törvény és helyi rendelkezések alapján idetelepedett polgár.
19 – A faluközösség tagjai falupolgári igazolvánnyal rendelkeznek. A 18. életévüket betöltött falupolgárok az igazolványt az egyházközségi búcsú köré szervezett Falunapok keretében ünnepélyes körülmények között veszik át a polgármestertől
20 – A Falupolgári Igazolvány formáját és tartalmát, átadási módozatát a Helyi Tanács határozattal állapítja meg.

Körzetek szervezése, önszerveződési formák

21 – A falupolgárok a Helyi Tanács határozata alapján területi alapon körzetekbe, társadalmi-gazdasági alapon pedig különböző önszerveződési formákba tömörülnek.
22 – Ezek a körzetek és önszerveződési formák képviselettel rendelkeznek a Falugyűlésben, és részt vesznek a falu mindennapi életének megszervezésében.

III. Közösségi döntéshozatal, önkormányzat és önigazgatás

Helyi Önkormányzat

23 – A törvény által megszabott helyi önkormányzat és ön-igazgatás legfelsőbb választott szervei: a Helyi Tanács és a Polgármester. A Polgármester képviseli a községet jogi- és magánszemélyekkel szemben, minden szinten.
24 – A 13 tagú Helyi Tanácsot és a Polgármestert 4 évre választják a faluközösség 18. életévet betöltött tagjai a törvénynek megfelelően, és gyakorolják a helyi döntéshozatal, illetve végrehajtás hatáskörét. A Helyi Tanács saját működési szabályzat alapján működik.

Helyi Népszavazás

25 – Helyi népszavazást, az egész közösséget érintő rendkívül fontos problémákban rendelhet el a polgármester a Helyi Tanács vagy a falupolgárok kezdeményezésére, a törvény előírásai szerint. A helyi népszavazás lebonyolítási módozatát a Helyi Tanács határozattal szabályozza az érvényben lévő törvény alapján.

Falugyűlés

26 – Az arányos képviseletű Falugyűlés megalakulását, összetételét, működését és hatáskörét tanácshatározat szabályozza, melyet széles körű társadalmi egyeztetés alapján a tisztségben lévő tanácsosok 2/3-a kell elfogadjon.
27 – A Falugyűlés az egész közösséget átfogó konzultatív jellegű fórum, melyet 4 évre választanak. Javaslatokat tesz, és észrevételeket fogalmaz meg a Helyi Önkormányzat irányába.
28 – A Falugyűlés évente legalább kétszer (tavasz, ősz) ülésezik, szavazati joggal rendelkező tagjainak száma legalább 301, a lakosság arányához viszonyítva. D) Civil Egyeztető Kerekasztal
29 – Konzultatív jellegű testület, melyben a civil szféra és a különböző önszerveződési formák képviselői vesznek részt. Megalakulását, összetételét, működését és hatáskörét a Helyi Tanács határozattal szabályozza.
30 – Az egyes területeken felmerülő problémák megvitatására, megoldáskeresésére saját munkabizottságokat hozhat létre, melyben a civil szféra, önszerveződési formák képviselői mellett önkormányzati képviselők, szakemberek és az ügyben érintettek is részt vesznek.

IV. Közösségi érdekek, célok, tervek

31 – Vezérlő elv: a hagyományos keresztény- és a modern polgári értékekre alapozott autonóm közösségi építkezés elkezdése.
32 – Célok: A fejlesztő, szolgáltató és gazdálkodó önkormányzat kialakítása a közösség szolgálatába; a Gyergyócsomafalván élő emberek életminőségének, munkakörnyezetének, és képzési lehetőségeinek javítása, különös tekintettel az alacsonyabb jövedelmű rétegekre
33 – Eszközök: A helyi erőforrásokra és együttműködésre alapozó közösségi gazdaságfejlesztés; együttműködés az önkormányzat, civil- és vállalkozói szféra között.

V. Együttélési normák, jogok és kötlezettségek

Együttélési kódex, viselkedési és etikai szabályok

34 – Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és Románia Alkotmánya értelmében minden falupolgárnak joga van: a megkülönböztetés nélküli egyenlőséghez, az élethez, az emberi méltósághoz, a fizikai és pszichikai integritáshoz, a mások szabadságát nem sértő egyéni szabadsághoz, a magánélethez, a magántulajdon sérthetetlenségéhez, lelkiismereti, kifejezési, véleménynyilvánítási, gyülekezési, tiltakozási és egyéb, a fent említett szabályozásban említett joghoz és szabadsághoz.
35 – A rendtartó székely falu hagyományaiból merítve a falupolgárok kötelessége az általános viselkedési és etikai normák betartása: az önmagukkal szembeni igényesség, az emberi méltóság tisztelete, gyengébbek segítése, közösségi szokások és hagyományok tiszteletben tartása, stb

Rendfenntartás, nyugalom, személyi és vagyoni biztonság

36 – Minden falupolgárnak kötelessége: a közösségi rend és nyugalom megőrzése és fenntartása, mások pihenésének tiszteletben tartása. A személyi és vagyoni biztonság alkotmányilag garantált jog. Ezt megsérteni tilos.
37 – A közrend és biztonság fenntartásáért az önkormányzattal karöltve a Rendőrség helyi kirendeltsége és más, a faluközösség által megbízott testületek és személyek felelősek. Ezek teljes jogkörrel rendelkeznek szabálysértések esetén.

Katasztrófa elleni védelem (tűz, árvíz, stb)

38 – A katasztrófa elleni védelem megszervezését, a feladatkörök és felelősök falukörzetenkénti és személy szerinti leosztását a Helyi Tanács határozata szabályozza a Falugyűlés javaslata alapján, amelyet a helyi Polgári Védelem és az Önkéntes Tűzoltó Testület tagjaival közösen dolgoz ki.

Tisztaság, rendtartás, környezetvédelem

39 – A községi és a lakóterületek körüli helyek tisztántartását, rendbetartását, a háztartási és ipari hulladék elszállítását, tárolását és megsemmisítését, a környezetvédelmi előírások betartását, valamint az ezek megvalósításához szükséges anyagi és fizikai hozzájárulásokat törvény és tanácshatározat szabályozza.

Közösségi és egyéni gazdálkodás normái

40 – A közösségi és egyéni gazdálkodást szabályozó normákat, a tulajdonhoz való jog tiszteletben tartásával, az érvényes törvények szerint kötelező mindenkinek betartani.

Erdő megőrzés

41 – Az erdők megőrzése és az erdőgazdálkodás az őseinktől örökölt hagyományos szabályok és a jelenleg érvényes törvények szerint történik. Az erdők megőrzésével és az erdőgazdálkodással kapcsolatos részletesebb szabályozást az illetékes társulások alapszabályzatai és közgyűlései szabják meg és minden falupolgárnak kötelessége ezt betartani.

Mező- és termés megőrzés

42 – A mező- és termésmegőrzés szabályait, a kihágások büntetését a Helyi Tanács határozata szabályozza. Ezek nyomon követése és végrehajtása az önkormányzat feladata, amelyről a Falugyűlés előtt is beszámol.

Legeltetés, állattartás, pásztorszerződések

43 – Ennek szabályait a gazdák és a legelőtulajdonosok javaslatára a Gazdagyűlés hagyja jóvá. A nyomon követés és végrehajtás a Gazdagyűlésen megválasztott személyek feladata.
44 – A Gazdagyűlés összetételét, működését, hatáskörét a gazdák szabják meg az alakuló ülésen.

Károsultak és hátrányos helyzetűek segítése

45 – A természeti katasztrófákból, állatok elpusztulásából vagy más esetekből származó károk pótlását a faluközösség állja adományokkal és kalákával. A kárpótlások módozatát tanácsi határozat szabályozza.

Közösségi kaláka

46 – A mezei utak, hidak, sáncok és egyéb közösségi objektumok karbantartására közösségi kalákát szervez az önkormányzat, az illetékes falukörzet vagy önszerveződési csoportosulás.

Arányos közteherviselés, adók, közösségi hozzájárulás

47 – A helyi adók és közösségi hozzájárulások megállapításakor a Helyi Tanács figyelembe kell vegye az érvényes törvényeket és az arányos teherviselés elvét. Kritériumait külön határozattal szabályozza.

VI. Önazosonnás, kultúra, hagyomány őrzése és ápolása

48 – Az önazonosság őrzését és ápolását felvállaló érdekvédelmi és közképviseleti szövetség mellett, más hasonló jellegű szövetségek, szervezetek is az identitástudat megőrzésének garanciái. Tevékenységüket szabadon fejtik ki és a faluközösség támogatására jogosultak.
49 – A községben a kultúra és hagyomány ápolása elsősorban az ilyen jellegű civil szervezetek és intézmények feladata, melyeket a Helyi Önkormányzat támogat.
50 – A község hagyományait képezik: a népviselet, folklór, ünnepek, szokások, események, sportmozgalmak, valamint a község nagy szülöttjei életművének és munkásságának ápolása.
51 – Hivatalos községi ünnepek és emléknapok: Március 15 (Az 1848-49-es forradalom kitörésének évfordulója), Március 25 (Szászfalusi templombúcsú – Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe), Március / április (Húsvét), Június 29 (Egyházközségi búcsú – Szent Péter és Pál apostolok ünnepe), Augusztus 20 (Szent István király ünnepe), Október 6 (az Aradi Vértanúk kivégzésének gyásznapja), December 24-26 (Karácsony).
52 – A műemlékek, műalkotások védelme és fenntartása a Helyi Tanács, a civil szervezetek, és a falupolgárok feladata.

VII. Egyház, iskola, civil szfére

53 – Az Egyház és az Iskola a faluközösség legfontosabb szellemi, képzési és kulturális intézményei, melyek az autonómia elve alapján fejtik ki tevékenységüket, és a faluközösség, a Helyi Önkormányzat támogatását élvezik.
54 – Az Iskolaszék az iskola fenntartására és támogatására létrejött civil fórum, mely saját működési szabályzat szerint működik, tekintéllyel és súllyal bír a közösség életében.
55 – A civil szerveződések (polgári, kulturális, oktatási, szociális, gazdasági, szakmai, stb) a közéleti feladatvállalás fontos szereplői és résztvevői, akiket a helyi Önkormányzat támogat.

VIII. Díszpolgári címek, közösségi kitüntetések

56 – A Helyi Tanács a falugyűlés konzultálásával Díszpolgári és Gyergyócsomafalváért címeket adományoz, a tanácsi határozatban megszabott módon és körülmények között, olyan személyeknek, akik sokat tettek a falu fejlődése érdekében, és kiérdemelték a közösség bizalmát.

IX. Intézményes kapcsolatok, együttműködések

57 – A faluközösség baráti és testvéri kapcsolatokra törekszik hazai és külföldi, anyaországi településekkel. Ezen szerződések jóváhagyása a Helyi Tanács feladata. A testvértelepülések névsorát a melléklet tartalmazza.
58 – Gyergyócsomafalva Gyergyóalfaluval és Gyergyóújfaluval közösen tagja a Bucsin-Délhegy- Libán Kistérségi Társulásnak a közös fejlesztési programok tervezése és kivitelezése céljából.

X. Átmeneti – és zárórendelkezések

59 – A Falustatútumban megszabott és kapcsolódó tanácshatározatokat egy éven belül elfogadja a Helyi Tanács.
60 – Jelen statútum a Helyi Tanács tagjainak 2/3-os többségével vagy helyi népszavazással lép érvénybe.

Helyi fejlesztési stratégia

Gyergyócsomafalva SWOT elemzése

A SWOT analízis a stratégiakészítésben egy általánosan elterjedt és alkalmazott módszer. A SWOT betűösszetétel tulajdonképpen az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek angol nyelvű rövidítései. A kezdeményező csapattal az egész településre érvényes elemzést végeztünk – az érdekcsoportoktól eltérően, akikkel csak a saját témakörükben dolgoztunk – melyeket a műhelymunkák és a több mint egy éves jelenlét alatt szerzett tapasztalatokkal egészítettünk ki. Ezeket az 5 erőforrás szerint csoportosítottuk.

Fizikai erőforrások, infrastruktúra, gazdaság és intézményrendszer

ERŐSSÉGEK: Érezhető a településen a vállalkozói kedv. Elfogadhatóak az infrastrukturális adottságok. Elfogadhatóak a cég-, valamint az intézménylétrehozási és működtetési feltételek.
GYENGESÉGEK: Úgy a fizikai-, mint az intézményi infrastruktúra, fejlesztésre szorul. A tisztázatlan tulajdonviszonyok megakadályozzák a tervezhetőséget. Gyenge a turisztikai marketing. Nincs általános községfejlesztési koncepció. Az önkormányzat nem koordinálta a helyi fejlesztéseket koncepcionálisan.
LEHETŐSÉGEK: Gazdaság és intézmény-fejlesztő EU- és kormányprogramok kihasználása a helyi erőforrások működtetésének fejlesztésére.
VESZÉLYEK: A gazdaság főszereplői nem vállalnak szerepet a település tervezésében. Politikai diszkrimináció érvényesül a térség úthálózatának fejlesztésében.

Természeti erőforrások

ERŐSSÉGEK: A lakosság leltározni kezdte a természeti erőforrásait.
GYENGESÉGEK: A természeti adottságok nincsenek kihasználva az adottságokhoz képest.
LEHETŐSÉGEK: Jelentős a turisztikai potenciál. Vad-, erdő- és erdei gyümölcsgazdálkodási lehetőségek.
VESZÉLYEK: A talaj vegyi szennyeződésének fokozódása. Az ésszerűtlen erdőgazdálkodás.

Humán erőforrás

ERŐSSÉGEK: Kimagasló faipari tudás, főleg ács szakmában. Munkaerő mobilitás. Nyitottság a lehetőségek kiaknázására. Hagyományos mesterségek ismerete.
GYENGESÉGEK: Hiányos vállalkozási- és gazdasági ismeretek. Felnőttképzés hiánya, illetve szervezetlensége.
LEHETŐSÉGEK: A mobilitásból eredő tapasztalatok megosztása. Iskolán kívüli felnőttképzési rendszer kialakítása.
VESZÉLYEK: Teret hódít a fogyasztói társadalom értékrendje a helyi hagyományos értékrend rovására.

Társadalmi tőke, emberi viszonyok, mentalitás

ERŐSSÉGEK: A hagyományos értékrend sokszor csak igényként jelenik meg. A társadalmi csapdák még nem ölték ki az emberekből a szolidaritást, intézményesítés nélkül is működik. A nők lehetnek a helyi közös értékrend kialakításának kulcsszereplői.
GYENGESÉGEK: Erkölcsi elbizonytalanodás, bizonytalan viszonyítási pontok kialakulása az erőteljes mediatizálás hatására. Az egyének sokszor a közösségek rovására érvényesülnek.
LEHETŐSÉGEK: Fórumok és párbeszédkörök a belső kommunikáció erősítésére. Közösségi események szervezése.
VESZÉLYEK: Túlzott nyereségközpontú szemléletmód eluralkodása. A globalizáció értékelmosó hatása. A divat hatására elemzés nélkül feladunk értékeket. A pályázati kiírásnak mindenáron megfelelni akarás, eredeti elképzeléseink rovására is.

Pénzügyi erőforrások

ERŐSSÉGEK: A pénz valós mozgása nélkül, a helyi gazdálkodók pénzügyi többlethez jutnak (pénzteremtés).
GYENGESÉGEK: A helyi emberek a helyi pénzeket nem tudják saját rendszereik (civil szféra, társadalmi mozgalmak) működtetésére használni. Korlátozott a külső közpénzbevonás.
LEHETŐSÉGEK: A hagyományos oktatási rendszeren kívüli sajátos pénzügyi- és gazdasági tudás megszerzése.
VESZÉLYEK: A helyi erőforrásokat a versenyképesség, és nem az életképesség szolgálatába állítják. Az elemzés alapján megállapítható, hogy az érdekcsoportok által megfogalmazott problémák elsősorban társadalmi tőke gyengeség, és humán erőforrás gyengeség eredetűek!

Gyergyócsomafalva jövőképe

Csomafalva a tájban élő közösség mintaképe. Egy olyan önkormányzó közösség, ahol az életminőség meghatározója a keresztény értékeken alapuló közösségi értékrend, jelentős szerep jut a nőknek, fejlett a fizikai és intézményi infrastruktúra, a gazdaságot a helyi erőforrásokra alapozott életképes és versenyképes helyi vállalkozások határozzák meg, a falus felek szociális biztonságban élnek. A fenti jövőkép az érdekcsoportok műhelymunkái során megfogalmazódott saját jövőképek, és a kezdeményező csapat jövőképének összevetéséből, egyeztetéséből állt össze. Stratégiai célkitűzések A beavatkozási területek megfogalmazásánál alapvetően azt a filozófiát követtük, hogy nem lehet érdembeli fejlesztéseket eszközölni, csak a helyi öt erőforrásra alapozva. Azt valljuk, hogy egy organikus fejlődésben előbb a közösség által megfogalmazott szükségletek születnek meg, és azok kielégítéséhez terem-tik meg a szükséges kiszolgáló rendszereket (pl. infrastruktúra). Azok a fejlesztések, amelyek nem erre alapoznak, csökkentik a közösségek szerveződő képességét, növelik kiszolgáltatottságukat, ezáltal gyengítik életerejüket. Ezért elsősorban a jövőképet vettük alapul, és ehhez rendeltük hozzá az adottságokat. Továbbá figyelembe vettük az alábbi szembeötlő, egyértelmű következtetéseket, a létező adatok és a településen eltöltött másfél év tapasztalatai alapján: – A település kiemelkedő tudással bír, a hagyományos famegmunkálás terén. – A táji, földrajzi adottságok jó alapot képeznek a turizmus fejlesztésének, pl. Csomafalva és Alfalu között található Románia leghidegebb pontja. – Az önszerveződő civil egyesületek a kultúra területén átfogják, és mozgásban tartják a települést. – Jelentős kulturális örökséggel bír a település. – Létezik egy egészséges lokálpatriotizmus a településen. – Jelentős ásványvíztartalékkal bír a település. – Mind a fizikai, mind pedig az intézményi infrastruktúra, fejlesztésre szorul. – Az önkormányzat nem koordinálja a helyi fejlesztéseket koncepcionálisan. – Érződik egy erős erkölcsi elbizonytalanodás, bizonytalan viszonyítási pontok kialakítása révén. – A gyakorlatban még fellelhetőek a régi szolidaritás nyomai és művelése a szociális területen, mint szükséglet fogalmazódott meg.

Stratégiai cél: Az életminőség javítása

Fejlesztési területek:
1) Az önkormányzat hatékonyságának növelése
2) A helyi erőforrásokra alapozott életképes helyi gazdaság megteremtése és fejlesztése
3) Hagyományos értékekre alapozott közösségi értékrend megfogalmazása, tudatosítása és művelése
4) Infrastruktúra a közösség szolgálatában
5) Belső szolidaritásra alapozott szociális biztonság és egészségügy megteremtése

Az önkormányzat hatékonyságának növelése

1.1 Az információáramlás bővítése az önkormányzat-lakosság, önkormányzat-vállalkozók között: a lakosság rendszeres tájékoztatása egy településszintű havi lappal; a hivatalos információk közérthetővé tétele; hatékony kommunikációs rendszer kidolgozása
1.2 Külső források hatékony bevonása: pályázatíró képzések szervezése; több pályázat leadása; a központi költségvetésből való több pénz lehozásáért folytatott lobbi
1.3 Az önkormányzat presztízsének növelése: a hivatal korszerű felszerelése; a lakosság hatékonyabb és érzékenyebb kiszolgálása; közösségi szellem kialakítása a hivatalon belül; a kommunikáció hatékonyabbá tétele (fogadóórák számának növelése); helyi szakemberek bekapcsolása az önkormányzati munkába; körültekintő hatékony tervezések és kivitelezések; lakos-sági bizalom visszanyerése; hiteles falugyűlések szervezése; helyi civil szervezetek bekapcsolása az önkormányzati munkába
1.4 Az embereket érdekelté tenni a közösségi dolgokban: a helyi kezdeményezések önkormányzati támogatása; hiteles partnerségek a helyi kezdeményezésekkel; az önkormányzat saját cselekvési filozófiájának kidolgozása és felvállalása; az önkormányzat mintaképpé tétele a falu szemében
1.5 Pezsgő légkör megteremtése az önkormányzati munkába: a szakbizottságok működtetése; a döntésben érintett felek bevonása a munkába
1.6 Humánerőforrás fejlesztése: képzések az önkormányzatban dolgozóknak, személyzetnek és tanácstagoknak; folyamatos kapcsolattartás a megyei és parlamenti képviselőkkel; tapasztalatcserék szervezése
1.7 Az önkormányzat koordináló szerepének felvállalása .

A helyi erőforrásokra alapozott életképes helyi gazdaság megteremtése és fejlesztése

2.1 A helyi erőforrások működtetése
2.2 A helyi termékek helyi felhasználása
2.3 A kis- és a háziipar kialakítása és fejlesztése
2.4 A speciális tudások működtetésre vállalkozások létrehozása
2.5 Értékesítési és beszerzési szövetkezetek létrehozása
2.6 A közbirtokosságok fejlesztése
2.7 A marhatartók érdekszövetségének megerősítése
2.8 Turisztikai potenciál kihasználása: turistaforgalom növelése (turisztikai programcsomagok megfogalmazása – unikumok kidolgozása; turista ösvények kijelölése illetve újra-festése; sípálya, sífelvonó kialakítása; kiállító helyiség létrehozása; folyamatos tematikus kiállítások szervezése; Délhegyi kilátótorony újraállítása; természetes megfigyelők kialakítása; Várkő turizmusban való hasznosítása; borvízforrások használhatóvá tétele; mofetták kialakítása; lovas turizmus; őshonos állatfajták telepítése és hasznosítása; idegen-vezetők képzése; kulturális szórakoztató rendezvények; a helyi múzeum fejlesztése és hozzáférhetőség megteremtése; alakítása révén. – A gyakorlatban még fellelhetőek a régi szolidaritás nyomai és művelése a szociális területen, mint szükséglet fogalmazódott meg.

A hagyományos értékekre alapozott közösségi értékrend megfogalmazása, tudatosítása és művelése

3.1 A hagyományos értékekre alapozott közösségi értékrend megfogalmazása: településszintű műhelymunkák és fórumok szervezése; a megfogalmazott értékek folyamatos publikálása
3.2 A megfogalmazott értékek tudatosítása, művelése és megnyilvánulása a nők által szervezett tevékenységekben, közművelődésben, tanügyben, ifjúsági programokban és sportban:
3.2.1 A nők szerepének növelése a település életében: nőegylet létrehozása (kismamaklub létrehozása; tematikus beszélgetések, előadások szervezése); a nők közös erejének tudatosítása; egy olyan hely kialakítása, ahol a nők tevékenykedhetnek; foglalkozások és tevékenységek szervezése nők számára; sporttevékenységek szervezése nők részére; felkészítők a szülők számára, hogy a gyereknevelésben, hogyan védekezzenek a káros szenvedélyek ellen; az idősek tiszteletének megerősítése és tudásuk átmentése; szerepadás a fiataloknak a hagyományőrzésben; aktív részvétel az ünnepek előkészítésében; mozgalom szervezése a szép és tiszta faluért; a könyvtár látogatottságának növelése; közös kirándulások szervezése; jótékonysági estek szervezése; szaktanácsadás anyáknak
3.2.2 Értéksugárzó közművelődés: a megfogalmazott és tudatosított értékrend tükrében (közösségi ház létrehozása és működtetése; a lakosság kulturális érdeklődésének felkeltése; értékrendhez igazított támogatás; aktív néptánc-mozgalom kialakítása; a közművelődési tevékenységek összehangolt szervezése; speciális kulturális csoportok létrehozása; tájház létrehozása; speciális tudások átadásának megszervezése; a hagyományos építészet megóvása és integrálása; színjátszó csoport alakítása; néptánc-oktatás az óvodába és iskolában; irodalmi estek szervezése; a művelődési otthon funkcionalitásának elősegítése; csomafalvi kalendárium rendszeres kiadása)
3.3.3 Iskolánk szellemiségének meghatározója a helyi értékrend: kellemes munkalégkör kialakítása; pedagógus értékelő szemlélet kialakítása; didaktikai ellátottság kiépítése és fejlesztése; szakszerű foglalkozás a kreatív gyerekekkel; kölcsönös bizalom kialakítása a pedagógusok és szülők között; költségvetésen kívüli források kihasználásának megszervezése; tanügy presztízsének növelése; hátrányos helyzetű tanulók felkarolásának megszervezése; az iskolaszék működtetése; jó tanár-diák kapcsolat meg-teremtése; továbbképzések szervezése; tanulmányi kirándulások szervezése; a csomafalvi gyereknek legyen csomafalvi értékrendje
3.2.4 A hagyományos értékekre alapozott közösségi értékrend átadása, művelése szervezett szabadidős programokon a gyerekek és az ifjúság körében: erdei iskola létesítése és fenntartás; tematikus táborok szervezése; szabadidőközpont létesítése; érdekelté tenni a szülőket; játszóterek létesítése és fenntartása; sportlétesítmények támogatása és fenntartása; Tini-klub létesítése; játszóház szervezése; gyermek táncházak szervezése; családok számára szervezett programok; társasági táncestek szervezése; célirányosan szervezett filmvetítések; ifjúsági tájékoztató programok; kerékpár és gyalogtúrák szervezése
3.2.5 Ép testben ép értékrend: multifunkcionális sportterem létrehozása; focipálya létrehozása; sportmenedzsment stáb megfizetése, logisztikai rendszer kialakítása; műjégpálya létrehozása; szállítási eszköz forgalomba állítása; védőháló felszerelése a minifoci pályára; női sportlehetőségek megszervezése; egyéni sporteszközök be-szerzése; fedett uszoda létrehozása

Az infrastruktúra a közösség szolgálatában

4.1 Az infrastruktúra fenntartása a méltányosság elve alapján: a községi utak fenn-tartásában a vállalkozók szerepének növelése; mezei utak rendbetétele és folyamatos karbantartása; az útszéli árkok, sáncok rendben tartásának megszervezése; a település rákapcsolása a szennyvízhálózatra; ivóvízhálózat korszerűsítése és kiépítése; szeméttárolás és szemételhordás megszervezése; az intézményi infrastruktúra fejlesztése (közösségi ház létrehozása; az önkormányzat fel-szereltségének korszerűsítése; az iskola infrastruktúrájának korszerűsítése; művelődési ház funkcionalitásának fejlesztése; az Internet-hálózat bővítése; a helyi kommunikációs hálózat fejlesztése; szabadidőközpont és ját-szóterek létrehozása); az egészségügyi intézmények korszerűsítése; gyógyszertár fejlesztése; fedett uszoda létrehozása

Belső szolidaritásra alapozott szociális biztonság és egészségügy megteremtése

5.1 Belső szolidaritásra alapozott szociális biztonság: közösségi szolidaritásra alapuló átfogó szociális program kidolgozása; felvilágosító programok szervezése az egészséges életmódról; rendszeres tájékoztatók szervezése az egészségügyi helyzetről; betegek, öregek ellátásának megszervezése; rászorulók, hátrányos helyzetűek, fogyatékosok településen történő ellátása, gondozóik támogatása; a létező szolidaritási rendszerek, mint temetés-, tűz esetén stb., megerősítése és kiterjesztése; a kaláka szellem fontosságának tudatosítása, a kaláka megerősítése; szomszédságok, utcaközösségek megerősítése; tanácsadás, szakmai segítségnyújtás megszervezése; idősek klubja létrehozása, mint tevékenység
5.2 Belső szolidaritásra alapozott egészségügy: véradás megszervezése

Zárógondolatok

Jelen stratégia, egy nagyon hosszú távon is érvényesnek ígérkező csomafalvi jövőkép által vezérelt. A fejlesztési területek, valamint az alattuk megfogalmazott program- és projekt címek, középtávon, 5-7 év alatt, jó esetben megvalósíthatók. A „jó eset” eleve adott, hisz az érintettek és egyben a tenni akarók fogalmazták meg. A helyi erőforrások adottak, alkalmasak a kivitelezésre. A fejlesztési területek, programok, projektek közt nincs kötelező prioritási sorrend. Kivéve talán a helyi, közösségi értékrend megfogalmazását és népszerűsítését, ugyanis erre alapszik az egész koncepció.(Lásd, a problémák összevetését az erőforrásokkal és SWOT alapú elemzését – ahol szemléletesen kidomborodott a humán erőforrás-, és a társadalmi tőke gyengeség, mint legfőbb akadályok.) Ugyancsak javaslat erejű a következő, „kitörési pontnak” is nevezhető algoritmus: – A humán erőforrás fejlesztése – Az önkormányzat koordinációs szerepének kialakítása Mindezek, lehetőleg 1-2 éven belül meg kellene történjenek. A stratégia megvalósulásának lehetséges mutatói: – Külső és belső használt erőforrások működtetett aránya – Partnerségek száma – Megvalósított projektek száma – A döntésben érintett felek milyen arányban vettek részt a döntések előkészítésében – Falugyűlések gyakorisága – Falugyűléseken résztvevők száma Ezen dokumentum csak a községre, a gyergyócsomafalvi közösségre koncentrál. Úgy véljük, elengedhetetlen, hogy minden falu, minden község egy ilyen megközelítésű koncepció kidolgozásával kellene kezdje tudatos jövőépítését. Sajnos az időt nem lehet, és nem érdemes megspórolni mivel ez egy tanulási folyamat is egyben. Szükség van a települések állapotától függően, rövidebb-hosszabb időszakra az éréshez, a közösségiségre, a szubszidiaritásra való képessé válásra. Csak azután érdemes kistérségi-, regionális-, országos fejlesztési koncepciókban tervezni. Nem gondolkozni, tervezni kell, mert azért nem zárkózhat el senki a világ folyamataitól, de az asszimiláció helyetti reális integrációban csak egy erős helyi identitástudattal rendelkező közösség képes érdekeit megfogalmazni, megtervezni, és integrálni a világot. Gyergyócsomafalva közösség alapú fejlesztési stratégiája egy szó-szoros értelemben vett, a helyi közösség által-, a helyi közösségnek készült helyi fejlesztési koncepció. Több mint másfél éves folyamat eredménye. Sikerességének záloga a „kezdeményező csapat”, a „stratégiakövető csapat”, a helyi érintett-, és érdekcsoportok közti együttműködések, partnerségek kezében van! A stratégia megvalósulását támogatta a Kárpátok Alapítvány. Jelen stratégia létrejöttében a következők dolgoztak: Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete (SZEKE), Csomafalvi Kezdeményező Csapat. Az első felmérést a csíkszeredai Sapientia Egyetem Vidékfejlesztési Szakkollégiumának diákjai végezték.