Csomafalva helytörténete

Szájhagyomány

A csomafalvi Várhegyen ősi vár lehetett, rabonbánok sasfészke, mint a székelyek fennmaradá-sának százados bizonyítékai. A település Hunyadi János korában (XV. század közepe) keletkezhetett. Az első tanya a Farkasdombon volt, melynek tulajdonosa Inger János, majd a három-széki Kiskőrösről származó Csoma Ferenc. A település róla kapta a nevét. Orbán Balázs a „Samu” névből eredez-teti a falu nevét, de Rokaly József ezt megcáfolja „Gyergyócsomafalva mono-gráfiája” című kötetében.

Gyergyócsomafalva monógráfiája 2
Gyergyócsomafalva monógráfiája 1

Kezdetek

A Gyergyói-medence te-lepülései a XIII. század elején létrejöttek. Az 1332-es pápai tizedjegyzék már említi Alfalut, Szentmiklóst, Szárhegyet, és Új-falut (akkori nevén Katorzsa). Az 1567-es pápai regestrum először em-líti a települést, Chyomaffalwa néven. Ekkor 15 portával és kb. 200-300 lakossal rendelkezett. Egyházilag Alfalu filiája volt A falu legrégebben kialakult részei: Far-kasdomb, Inczeloka, Főút központi része és a későbbi Csata-kert, Dávid-domb, Hu-szár utca, a templom környéke (Alszeg, Déllő, Szoros és Szentmiklósi utcák / Kor-pos szege). 1567-ben az alfalvi származású István pap vezetésével kezdődött a Csíksomlyói búcsú, illetve ekkor említik először Ditrót, Remetét és Tekerőpatakot. 1609-től jelenik meg a Gyergyócsomafalva elnevezés (1610-ben 36 kapu van).

Az erdélyi fejedelemség kora (1567-1691)

A falu területét erdőírtással és mocsarak lecsapolásával növelték. Fokozatosan alakult ki a „nyílföldek” rendszere. 1596 elején zajlott a „véres farsang”, melynek során Apafi Miklós seregei lemészárolták Újfalu, Csomafalva, és Alfalu lakosságának jó részét, a házak-ba menekülőkre pedig rágyújtották a szalmafedelet. A csomafalvi Vashámorban 1642-ig „vasat futtak”., tehát vasmosató hely volt (Hámori oldal v. Haba István hámora). 1643-ban Csomafalván nemes, lófő, puskás gyalog személyek élnek, tehát kizárólag székelyek! 1647-ben 78 családot tartanak számon. 1655-ben II. Rákóczi György a ha-vasalföldi hadjárat után 8 csomafalvi hadfit tűntet ki lófőségi címmel. II. Rákóczi György 1657-es vesztes lengyelországi hadjárata után, a tatárok sok erdélyi foglyot ejtenek. A csomafalvi Imreh György Kréta szigetén raboskodott. A többszöri pestisjárvány és éhezés mellett, 1658-1662 között a török-tatár dúlások ritkították Erdély, Székelyföld és Gyergyó népét (1658 – Tatárdomb, a gyergyói székelyek győzelme). A Bécs ellen indított ostromban, a Porta oldalán (1683-1686), Both Mihály lovas századában 38 csomafalvi harcolt, akik közül 5 a harctereken halt meg. Legrégebbi családnevek Csomafalván: Csoma, Dávid, Farkas, Incze,Nagy, Borsos, Tőke, Albert, Benedek, Lázár, Köllő, Dorgó, Simó, Domokos, Ráduly, Huszár, Elekes, Ambrus, Alszegi, Madarász (1604-ig).A falusbírót és a 6 esküdtet a falugyű-lés választotta egy-egy évre. A falu törvénytevő fóruma a faluszéke volt.

A Habsburg uralom kora (1691-1848)

A császári adóterhek miatt egész Székelyföld és Csomafalva csatlakozott a kuruc szabadságmozgalomhoz. Az 1704-es katonai lustrák szerint a Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban, a solti táborban 28 csomafalvi katona neve jelenik meg. Idehaza, a Gyergyói falvakban is pusztítottak a labanc hordák, ehhez társult még egy moldvai tolvaj szabadcsapatának fosztogatása Al-falu és Vasláb között (tehát Csomafalván is). A császáriak kegyetlenkedéseinek em-lékét őrzik egyes helynevek: a mai Határ-kapunál az Akasztófahely, és a „Kén úttya” (Kín útja). 1708-ban pestisjárvány pusztított Gyergyóban. A Rákóczi-féle szabadságharcot követő-en Gyergyó falvaiba is berendezkedett a császári hatalom (1712-1740). 1728-ban épül fel Csomafalva első tem-ploma (addig egy kis fatornyú kápolna létezett) és 1730-ban egyházilag önállósul Gyergyóalfalutól. Az önálló Csomafalva első plébánosa: P. Tóbi Mihály (1730-32). 1711-1762 között a székelyek katonai szolgálatot nem teljesítettek. 1762-től el-kezdődött a székely falvak fiatal és élete-rős férfiainak erőszakos besorozása. 1763. december 1-én Csomafalván verbuváltak. 1763. december 18-án, a gyergyószent-miklósi örmény templomban és udvarában sor került a 4 gyalogos és 1 lovas század felállítására és a zászlószentelésre. A székelység ellenállása végülis az 1764. január 7-i Madéfalvi mészárlásba (SICULICIDIUM) torkollt. 1793-1815 között a francia háborúk so-rán, német földön több csomafalvi katona is elesett (a csíki gyalogezred tagjai). A korábban kialakult Szászfalu 1773-tól, fokozatosan egybenő Csomafalvával, később alakul ki a Somlyóvölgyi rész, a Kosza is. 1848-1849: A csomafalviak, akárcsak az egész székelység egyemberként állt ki a magyar forradalom mellett, hiszen ekkor már 84 esztendeje sínylődött a kényszer katonai szolgálat és a gyarmati elnyomás alatt. A szabadságharcban végülis Csomafalváról 216 tiszt és honvéd vett részt, akiknek a neve a Hősök Emlékművén díszeleg 1993 óta. 1878-ban, Egyed Pál plébános ideje alatt fejezték be az új, jelenleg is álló plébániatemplom építését.

XX. Század

Az első világháborúban 174, a másodikban pedig 88 hősi halottja volt a községnek, de a fogságba esettek és az eltűntek száma ennél jóval nagyobb. 1920-ban, a trianoni békével Csomafalva is román fennhatóság alá került. A két világháború között hősies küzdelem folyt az anyanyelvű oktatás megvédéséért (Török Ferencz plébános, 1929 – Szilágyi iskola építése, 1933 – Templomgömb-diverzió a román hatalomtól). Az 1946 után berendezkedő kommunista rezsim nagyon megkeserítette a község életét (kuláküldözések, erőszakos kollektivizálás, kényszer munka-szolgálat, beszolgáltatások, stb.) Az 1989-es rendszerváltás egyfajta megújulást, de ugyanakkor társadalmi feszültségeket is hozott Csomafalvára.

A régi paplak a lebontás előtti napon (1906)

A régi paplak a lebontás előtti napon (1906)

Képeslap Gyergyócsomafalváról (1915)

Képeslap Gyergyócsomafalváról (1915)