CSÉF

1. Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CsÉF) 1997-ben hozta létre a Borsos Miklós Alapítvány Kuratóriuma a Csomafalvi Értelmiségi Fórumot, a Csomafalváról elszármazott értelmiségiek tanácskozó testületét, mely az óta is rendszeresen, évi két ülésszak keretében, rangos előadások, és vita során keresi a megoldásokat a helyi és tágabb közösség égető problémáira, és melynek jótékony közéleti hatása vitathatatlan.

A CsÉF fővédnöke a község szülöttje, Ft. Czirják Árpád pápai prelátus. A CsÉF gondolatának megszületésére álljon itt az 1997-ben, Ft.Dr.Czirják Árpád , érseki helynöknek írt levél :

Címzett : Ft. Dr. Czirják Árpád érseki helynök

Tisztelt Helynök Úr, kedves Árpád!

Az 1978-79-es években az iskolaalapítás 250 -ik évfordulója előkészítése során, mint az iskola akkori igazgatója fontosnak tartottam, hogy az ünnepséget egy rendezvénysorozat előzze meg, melynek során alkalom nyílik közösségi értékeink számbavételére és tudatosítására. Ennek a rendezvénysorozatnak egyik kiemelkedő fontosságú eseménye lett volna, az un. „Értelmiségi Találkozó” és az ebbe beágyazott „Gyergyócsomafalva múltja és jelene” témájú tudományos ülésszak. Ennek előkészítése során számba vettük a községünkből származó egyetemi , főiskolai végzettséggel rendelkező és-vagy értelmiségi pályát befutott, vagy ezen mozgó személyt. A több mint 100 személyt tartalmazó listát a műszakiak vezetik, majd a pedagógusok következnek, de szép számban szerepelnek a papok, művészek, orvosok stb. Így állt össze az első, több mint 100 nevet számláló A „Csomafalva Értelmiségei” nevű kataszter. Ferenczi Irén és Köllő Margit tanítónők, állították össze, kiváló pontossággal.

Hatalmas szellemi tőke ez, melynek legalább töredékét közvetlenül, helyben is értékesíteni kellene. 1980-ban az ünnepségek évében, részben az előkészítésben tanúsított buzgalmam jutalmaként, már nem voltam az iskola igazgatója. Ennek, és az akkor uralkodó légkörnek köszönhetően, természetesen nem érvényesülhettek az előzetes elképzelések, de ennek ellenére is sikert aratott a próbálkozás. Most 1997 -ben úgy érzem, hogy egyre inkább sürgetőbbé válik egy alapos eszmecsere a község (közösség) jelenlegi állapota és jövőbeni lehetőségei tekintetében. Megítélésem szerint szükséges lenne egy olyan fórum létrehozása, ahol időnként megnyilvánulhatna mindenki, akinek mondanivalója van helyi közösségi életünkkel kapcsolatosan, és mindezt hozzáférhetővé tehetnénk a közösség minden itthoni vagy idegenben élő tagja számára. Az itt kikristályosodó következtetések, ugyanakkor iránytű, eligazító anyagként szolgálhatnának a község életében döntési jogkörrel felruházott szervek számára is.

Az első körben ennek a fórumnak a szervezési kereteit kellene megteremteni és rögzíteni azt a tematikát, amely a közeljövőben közérdeklődésre tarthat számot, és prioritást élvez a jövőkép kirajzolása szempontjából. Indokoltnak tartanám, hogy a Fórum tevékenysége tartsa távol magát a napi politika helyi ellentéteitől, de őszintén nézzen szembe az eddig soha meg nem élt társadalmi, gazdasági átalakulás felvetette erkölcsi, társadalmi szociális problémákkal. Legfőbb célként a gondok feltárását, az ehhez társuló helyismeret birtokában pedig a megoldások keresését jelölném meg; az átmenet lelki, erkölcsi, szociális terheinek csökkentése, egy egészséges jövőkép kialakítása érdekében.

Házigazdának, a ma már közismert és több közéleti kezdeményezést is felvállaló, Borsos Miklós Alapítványt javasolnám. Az Alapítvány köré csoportosuló fiatal értelmiségi tömörülés szerkeszti a Fövényszem című havi lapot, mely alkalmas lenne a Fórum anyagainak közlésére. A Fórum első, alakuló ülésére 1997 június 28-át javasolnám, a Szent Péter -Pál napi búcsút megelőző péntek délutánt, hisz ekkor már többnyire mindenki hazaérkezik. Mellékelem azt a meghívó tervezetet, amelyet az ötlet általatok történő támogatása esetén elküldenénk mindazoknak, akik megítélésünk szerint bekapcsolódhatnak a munkálatokba.

Gyergyócsomafalva 1997 , június 1. Baráti tisztelettel, Borsos Géza

Ui. Hasonló tartalmú megkereséssel fordultam Dr.Szász Lőrinchez és Dr Kuna Tiborhoz.

 

Elindulhatott hát 1997 június 28-án a Csomafalvi Értelmiségi Fórum első ülésszaka. A Fórum , a Meghívó és az Emlékeztető tanúsága szerint igen csak sikeresnek bizonyult, nagy számú bejelentkezés érkezett az Alapíványhoz Első ülésszakát az RMDSZ székházban tartotta, két plenáris ülés közé ékelt három szakcsoport formájában. Borsos Géza megnyitója után Dr.Czirják Árpád érseki helynök a FÓRUM védnöke szólt a részvevőkhöz. A FÓRUM résztvevői az alábbiakban állapodtak meg:

  1. A faluközösség állapota nem rosszabb, mint a Székelyföld átlaga.
  2. A közösségnek fel kell készülnie a mindmáig elodázott rendszerváltás befogadására, végrehajtására. Ennek legfontosabb eszköze: a múltban felborult és jelenleg elbizonytalanodott erkölcsi értékrend helyreállítása (a hit szerepe, a magántulajdon tiszteletben tartása és védelme, az önkormányzati demokrácia megvalósítása.
  3. A FÓRUM állást foglal az alábbi kérdésekben:

– jelen tanácskozás FÓRUMMÁ alakul, félévenkénti ülésezéssel.

– a Fórum nyitott mindenki számára , akinek mondanivalója van a közösség számára . -a Fórum anyagát Emlékeztető formájában megkapja minden résztvevő, valamint az elfogadott ajánlások, megállapítások által érintett szerv vagy szervezet.

– a Fórum teljes anyagát tartalmazó videofilm, kérésre hozzáférhető minden résztvevő számára.

– a Fórum támogatja a Fövényszem fiatal szerkesztőit abbéli törekvésükben, hogy a lap minél gyorsabban a község közéleti lapjává váljon.

– a Fórum támogatja a Borsos Miklós Alapítvány indítványát arra vonatkozóan, hogy a község történelmi főterén állíttassék fel a Köllő Miklós által alkotott és 1899 június 12-én Marosvásárhely főterén felállított Kossuth szobor másolata . A résztvevők egyetértettek abban, hogy ennek megvalósítása csak széles társadalmi összefogással lehetséges (önkormányzat, intézmények, civil szerveződések, vállalkozások, itthon és külföldön élő magán személyek). Ennek megszervezése érdekében a Fórum BIZOTTSÁG felállítását javasolta. A Bizottság tagjai: Borsos Géza József, a Borsos Miklós Alapítvány elnöke, Borboly István tanácsos, az Önkormányzat képviselője és ifj Köllő Miklós műépítész .

– a Fórum javasolja pályázat meghirdetését Borsos Miklós és Köllő Miklós mellszobrainak elkészítésére köztéri elhelyezés céljával .

 

Az 1997-es kezdést követően a CsÉf minden évben megtartotta két rendes ülésszakát. Tematikáját az éppen, a közösséget foglalkoztató legfontosabb kérdések képezték. „Hagyomány , tudás , újjászületés”, „Székely Autonómia és csángó jövő”, „Csomafalva az idő sodrában”, 1998 és 2002 között a CsÉF székhelyének Ft. Ferencz Antal plébános úr adott helyet a Katolikus plébánián. 2002-ben a székhely átköltözött a Borsos Miklós Emlékházba, ahol jelenleg is működik.

2003-tól kezdődően a novemberi CsÉF ülésszak kapcsolódik a Csomafalvi Csángó Napok rendezvényeivel. Így lehetőség adódik arra is, hogy közelebbről megismerje a helybéli értelmiség és a község csángó testvéreink problémáit, a frumoszai és pusztinai csángók pedig fórumot nyernek gondjaik megosztásához.

A CsÉF legfőbb szerepe abban áll, hogy feltárja a közösség problémáit, megoldásokat javasol, gondolatokat ébreszt, és ma már fontos közvélemény-formáló erővé vált a községben. Hatása a Gyergyószék kisrégióra is kiterjed, hisz rendezvényeinek nagy többségén rendszeresen jelen vannak a környék értelmiségének, meghatározó tagjai. A testvértelepülések képviselőinek bevonásával ma már olyan szellemi tőkét is bekapcsol, amely megtermékenyítő hatással van a helyi közgondolkodásra.

A CsÉF-en született kezdeményezések ötletek messze meghaladják a község határait. Példának említjük, a házi beteggondozás kialakítására tett javaslatot, mely Gyergyószékre kiterjedő sikeres indulás után Hargita megyei, majd pedig országos kiterjesztésű rendszerré vált. Az ötlet megvalósítói Dr.Munzlinger Ildikó és férje Dr.Munzlinger Attila . A kivitelezésben a Gyergyószentmiklósi Regionet Alapítvány adta az intézményi támogatást a Mocsáry Alapítványnál letett sikeres pályázattal és tette lehetővé , az önkéntesek kiképzését és a rendszer ½ éves kísérleti működtetését.

CséF (1998) ülésszakon merült fel a falumonográfia megírásának igénye. Rokaly József ezüstgyopár díjas tanár karolta fel az ötletet, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány támogatta a kutató tevékenységet és a CsÉF 2003 júniusi ülésszakán bemutatásra is került, Gyergyócsomafalva monográfiájának első kötete. Borsos Géza CsÉF 1997-2004 BMMA irattár

A Cséf Fővédnöke Ft.Czirják Árpád ny.Pápai Prelátus, Gyergyócsomafalva szülöttje (1943), A Szent Mihály templom plébánosa, Kolozs-Doboka egyházkerület főesperese BMMA, irattár „Önerejük tudatára kell ébresztenünk a ránkbízottakat” (Márton Áron)

KÖZLEMÉNY

Mi a Csomafalvi Értelmiségi Fórum résztvevői, székely népünk és ezen belól, faluközösségünk jövőjével szemben érzett felelősségünk tudatában az alábbiakban egyeztünk meg:

  1. A CsÉF működésének tíz esztendeje alatt igazolta létjogosultságát és teljesítette célkitűzéseit. Tematikája igazodott céljaihoz, tevékenysége és megvalósításai termékenyítő hatással voltak a helyi közösség gondolkodására, elősegítették önismeretének gazdagodást, hatást gyakoroltak tágabb régió értékrendszerének alakulására (Kossuth szobor, községrendészet, falumonográfia, beteggondozói hálózat, közösségalapú fejlesztési terv stb).
  2. Közösségi fennmaradásunk ma nagyobb veszélyben van, mint bármikor évezredes történelmünk során, hisz a román nemzetállami hatalom egyre erősödő elrománosító törekvései mellett szembe kell néznünk a globalizáció erkölcs és nemzetromboló hatásával, gazdasági expanziójával is. Csomafalva történelmének legtragikusabb népszaporulati mutatóját valósította meg az elmúlt esztendőben (30 születés, 72 elhalálozás)
  3. Helyi közösség számára az egyetlen, a megmaradást, biztosító kiutat, egy az önigazgatási hagyományaira építő, a globalizáció hatásait kivédeni és az elrománosító törekvésekkel szembe védelmet nyújtó, gazdaságilag erősödő, autonóm Székelyföld keretein belül látunk. A népszavazás eredményei azt mutatják, hogy a székely nép egésze ezt a jövőt választja. Ezzel az önrendelkezésért való cselekvést a közéleti cselekvés alapvető normájává avatta!
  4. A fentiek alapján a CsÉF jelen ülésszaka megállapítja, hogy a további működése során eszmeiségében azonosulnia kell a székely társadalom egészének törekvéseivel, a székely nép népszavazás által kifejezett önrendelkezési akaratával. Ez az akarat korparancs, mely egyértelműen meghatározza a közéleti cselekvés irányultságát és a megítélésének szempontjait.
  5. A közéleti cselekvés mintáját és követendő útját, szent életű püspökünk, Márton Áron személyes példájában, örökérvényű népszolgálati hitvallásában látjuk, aki püspöki esküjének letétele alkalmával mondotta: „Önerejük tudatára kell ébresztenünk a ránkbízottakat”, és tett fogadalmat „, makacs Népem sorsához hűséges maradok, fajtám élniakarásának, kiállásának egy része akarok lenni, kötelességemnek tartom, hogy életemet is rátegyem a rámbízott feladatok megoldására. Népemért fogok dolgozni.”
  6. Aggodalommal észrevételezzük, hogy Ft.Dr.Czirják Árpád pápai prelátust, Kolozs-Doboka-i főesperest a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság, el szándékszik helyezni a Kolozsvári Szent Mihály plébánia és a fóesperesség éléről. Meggyőződésünk, hogy ezzel a tettel súlyos veszteséget szenved az erdélyi magyarság lelki gondozása és önszerveződése. Gyergyócsomafalva, 2007-06-28 A CsÉF 2007 résztvevői

Adjon a teremtő

…Újévi kivánságok

 

[19:28:38] Csata Ernő: Újévi köszöntő

Adjon az új év,
amit a régi nem adott:
nevető örömet, édes bánatot;
adjon az is, aki még nem adott,
hidegben meleget, melegben árnyékot;
kálváriánkban könnyű keresztet,
szőlőtőkénkre nehéz gerezdet,
ha száraz a mezsgye adjon az ég,
bőséges esőt, de ne legyen jég;
fagyosszentek ne hozzanak veszélyt,
gazdaszívekben ébresszenek reményt;
minden haragos béküljön jóra,
kaszálókon viruljon pünkösdirózsa;
adjon az isten mindig jó napot,
templomainkban áldásos papot;
ültessenek a kertbe legalább egyet,
teremjenek fáink roskadva meggyet;
búzatáblákba kevesebb egeret,
adjon az isten puha kenyeret;
adjon nekünk, ha nem is kérünk,
boldog szerelmet, ameddig élünk.
Csata Ernő